Az MI megoldások felelősen használva valódi értéket teremtenek – rektori utasítás a mesterséges intelligencia oktatásban történő használatáról az ELTÉ-n

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem 4/2025. (X. 28.) rektori utasítása mérföldkő az egyetemi szintű mesterséges intelligencia-szabályozásban.  Előkészítése a felelős, etikus és átlátható MI-használat elvi alapjaira épült. A szabályozás kiindulópontja az a felismerés volt, hogy a mesterséges intelligencia nem tiltandó, hanem fejlesztendő és tudatosan irányítandó technológia, amely az oktatás és a kutatás természetes részévé válik. Az Egyetem célja, hogy az MI az önálló gondolkodást és a kritikai szemléletet támogassa, ne pedig helyettesítse. A szabályozás a bevonás és partnerség elvére épül: a kari szakértők, az oktatók és a Hallgatói Önkormányzat közösen alakították ki az irányelveket, figyelembe véve az egyes tudományterületek eltérő igényeit. Az elvi alapok között kiemelt szerepet kap az akadémiai integritás, a kritikus gondolkodás megőrzése és a digitális kompetenciák fejlesztése.  Az új keretrendszer nem a tiltás, hanem a tudatos, reflektált és jogszerű MI-használat kultúráját vezeti be, amely egyaránt védi az oktatás minőségét és erősíti a hallgatók munkaerőpiaci felkészültségét. 

A dokumentum célja, hogy a jelenlegi fragmentált, kari szinten megjelenő kezdeményezések összehangolása és a koordinált fejlesztés érdekében egységes keretet adjon a hallgatói MI-használatnak, elősegítve annak etikus, átlátható és felelős alkalmazását az oktatásban. A bevezetőben elvi szinten hangsúlyozottak szerint a mesterséges intelligencia-alapú megoldások felelősen használva valódi értéket teremtenek: támogatják a tanulás hatékonyságát, fejlesztik a digitális kompetenciákat, és hozzájárulnak a munkaerőpiaci versenyképesség növeléséhez. Ugyanakkor az utasítás arra is figyelmeztet, hogy a technológia kontrollálatlan alkalmazása gyengítheti a kritikus gondolkodás és az önálló problémamegoldás képességét [1.].

A szabályozás célja és alapelvei

A szabályozás az Európai Unió 2024/1689. (EU) MI-rendeletének (AI Act) fogalomrendszerére épül. Az utasítás értelmében a mesterséges intelligencia-rendszer legáltalánosabban olyan gépi alapú rendszer, amely képes autonóm módon elemezni a bemeneteket és azokból tartalmakat, előrejelzéseket vagy döntéseket generálni. Ezen belül a generatív MI (GenAI) a tartalom-előállító megoldásokat jelöli, amelyek felhasználói utasítás (prompt) alapján képesek szöveget, képet, kódot vagy akár hanganyagot előállítani [2.1.-2.2.]. Az utasítás technológiasemleges, vagyis valamennyi, az egyetem hallgatói által elérhető MI-eszközre kiterjed, függetlenül annak típusától, fejlesztőjétől vagy elérési módjától [2.4.].

Az Egyetem a most kiadott rektori utasítás, valamint a Karok által ezzel összhangban meghatározott keretek között a legteljesebb mértékben támogatja az MI alapú megoldások és alkalmazások felelős és etikus használatát a hallgatói munka minden egyes szakaszában, kurzustól függően az órai és órán kívüli munka, a felkészülés, a tanulás, valamint az órai beadandó feladatok, az órán kívül beadandó feladatok, a portfólió, prezentáció, évfolyam- és szakdolgozat elkészítése során egyaránt [3.1.]. Személyi hatálya kiterjed minden, az ELTE-vel hallgatói vagy felnőttképzési jogviszonyban álló személyre, kivéve a doktori képzés résztvevőit [10.1.]. Lényegében az MI ezzel az ELTE valamennyi alap- és mesterszakos, illetve osztatlan képzésben részt vevő hallgatója számára a teljes tanulási folyamatban felhasználhatóvá válik, azzal, hogy a konkrét alkalmazás összefüggésében a kari szabályozások (irányelvek) között a szabályzatnak nem ellentétes, speciális, az adott képzés sajátosságaihoz rendelt keretfeltételeket állapíthatnak meg. Az MI-eszközök a hallgatói tevékenységben támogató szerepet tölthetnek be, de nem helyettesíthetik az emberi kreativitást, elemzőképességet és döntéshozatalt [3.2.].

A dokumentum rögzíti, hogy az MI-használat az egyetemen alapvetően önkéntes, de bizonyos kurzusokban – például a digitális írástudást vagy adatelemzést fejlesztő tárgyakban – az oktatók előírhatják a technológia alkalmazását [3.4.]. A karok e szabályok mentén saját, részletes kereteket is kialakíthatnak, amelyeknek azonban összhangban kell állniuk a rektori utasítással. A képzési célok által indokolt esetben az MI-használatra vonatkozó korlátozóbb szabályok is megállapíthatók. Minden eltérő előírást a kurzusleírásban kell feltüntetni, az oktatóknak pedig kötelességük a hallgatókat előzetesen tájékoztatni [3.5.-3.6.]. A hallgatók védelmét szolgálja az a kitétel, hogy senkit sem érhet hátrány amiatt, ha szabályosan és átlátható módon alkalmaz mesterséges intelligenciát tanulmányai során [3.8.].

Az ELTE célja, hogy a különböző tudományterületeken folyó oktatási gyakorlatokat egységes elvek mentén koordinálja, miközben meghagyja az autonóm döntési teret a karok számára. Amennyiben a karok a rektori utasítás keretei között megengedett speciális szabályokat állapítanak meg az MI-használatot illetően, úgy kötelező ennek kari szabályzatokban való rögzítése és a hallgatók számára elérhető formátumban való közzététele. Az ilyen szabályok megalkotásáról tájékoztatni kell a mesterséges intelligencia egyetemi zászlóshajó programot koordináló rektori biztost és az Oktatási Igazgatóságot [3.7.]. Kari szintű szabályozásra eddig irányelvek és értelmező állásfoglalások útján került sor (Pedagógiai és Pszichológiai Kar, 2023, Bölcsészettudományi Kar, 2024, Gazdaságtudományi Kar, 2025). Ezeket most a rektori utasítás függvényében célszerű felülvizsgálni, szükség szerint módosítani, és a kari specifikus rendelkezéseket immár kari szabályzat formájában újra kiadni.

Az utasítás kiemeli a transzparens dokumentálás fontosságát: minden hallgatónak egyértelműen nyilatkoznia kell, hogy milyen céllal, hogyan és milyen eszközöket használva vett igénybe MI-t a dolgozatában, prezentációjában vagy kutatásában [3.10. §]. A generált tartalom sajátként való feltüntetése szigorúan tilos, és a Hallgatói Követelményrendszer szerint plágiumnak minősül [3.11. §]. A hallgatók teljes felelősséget viselnek az MI által előállított információk pontosságáért és jogszerűségéért, beleértve az esetleges hibákat, torzításokat és jogsértéseket is [3.12. §]. Ebben a karok nagy mozgásteret kaptak: a dokumentálási kötelezettség tartalmát kari szabályzatukban ők állapíthatják meg [5.2.], és további szabályokat hozhatnak a támogatott használattal, annak eseteivel kapcsolatban, és ajánlásokat fogalmazhatnak meg az egyes MI használati esetekkel kapcsolatos bevált gyakorlatokról – természetesen a rektori utasítás keretein belül maradva [5.3.].

Etikai elvek, adatvédelem és a támogatott MI-használat

Az ELTE rektori utasítása a mesterséges intelligencia felelős használatát nemcsak technológiai, hanem etikai, valamint adat- és kibervédelmi szempontból is meghatározza. A szabályozás kiindulópontja, hogy az MI-eszközök az oktatásban akkor támogathatják a tanulást, ha az alkalmazásuk átlátható, ellenőrizhető és emberi felügyelet mellett történik. A hallgatók minden esetben kötelesek dokumentálni, ha MI-t vettek igénybe tanulmányaikhoz, különösen beadandó dolgozat, prezentáció, portfólió vagy szakdolgozat esetén [4.1.].

A dokumentáció és az MI-használati nyilatkozat nem kizárólag adminisztratív feladat, hanem az akadémiai etika garanciája. A hallgatónak be kell mutatnia, hogy milyen eszközöket, milyen céllal és milyen módon alkalmazott, és képesnek kell lennie arra is, hogy az elkészült munka tartalmát önreflexív módon magyarázza. A szabályozás kimondja: az MI által létrehozott tartalom sajátként való feltüntetése, vagy az alkalmazás dokumentálásának elmulasztása a plágiummal azonos megítélés alá esik [4.1.]. Az oktatók külön figyelmet fordítanak a beadott munkák értékelésekor az MI-használat felismerésére, és ha megalapozott gyanú merül fel, etikai vagy fegyelmi vizsgálatot kezdeményezhetnek [7]. A szabályzat nem írja elő MI-detektáló alkalmazások kötelező oktatói használatát, a HKR 74/B. § (2) bekezdése alapján azonban szakdolgozat/diplomamunka esetén kötelező elvégezni a Turnitin alapú plágiumkeresést.

A szerzőség kérdését a rektori utasítás egyértelműen rendezi: mesterséges intelligenciát szerzőként feltüntetni tilos, mert a szerzőség kizárólag emberi szellemi alkotómunkát és annak felelősségét jelenti. Az MI csak támogató szerepet tölthet be, nem tekinthető alkotótársnak vagy társszerzőnek [4.1.].

A felelős használat következő pillére az emberi felügyelet és felelősség elve [4.2.]. A hallgatóknak minden tanulmányi szakaszban meg kell őrizniük kritikai ítélőképességüket, az MI által generált tartalmakat pedig önállóan kell értékelniük és ellenőrizniük. Az utasítás külön kiemeli a torzítások és hallucinációk problémáját: az MI rendszerek kulturális, társadalmi és módszertani elfogultságokat hordozhatnak, ezért a hallgatónak kötelessége több nézőpontból megvizsgálni az eredményeket, és ellenirányú teszteléssel győződni meg azok megbízhatóságáról. A dokumentum egyértelművé teszi, hogy az MI kimeneteinek ellenőrzés nélküli felhasználásából fakadó hibákért kizárólag a hallgató viseli a felelősséget.

A harmadik fő etikai terület az adatvédelem és kiberbiztonság [4.3.]. A mesterséges intelligencia platformok használata során a hallgatóknak fokozott óvatosságot kell tanúsítaniuk, mert az online szolgáltatások nem mindig biztosítanak megfelelő adatbiztonságot, és a feltöltött adatok gyakran a szolgáltatók szerverein maradnak. Az utasítás tiltja a személyes adatok, kutatási titkok, üzleti információk vagy még nem publikált kutatási eredmények MI-rendszerekbe való bevitelét. Különösen szigorú a tiltás, ha az adatok titoktartási megállapodás hatálya alatt állnak, vagy harmadik fél jogait sérthetik. Az ilyen információk feldolgozása csak az egyetemi adatkezelési szabályzat és a GDPR előírásai szerint, engedély birtokában történhet.

A rektori utasítás kifejezetten ösztönzi a támogatott MI-használatot, amennyiben az az előírásoknak megfelelően történik [5.]. A hallgatók szabadon választhatnak a jóváhagyott eszközök közül, de minden esetben dokumentálniuk kell, miként építették be az MI-t tanulmányaikba. A karok kiegészítő szabályokkal segíthetik a tudatos használatot, és ajánlásokat fogalmazhatnak meg a bevált gyakorlatokról. Ez a megközelítés az ELTE rektori vezetésének azt a törekvését fejezi ki, hogy az MI ne tiltott terület, hanem a tanulás és önfejlesztés integrált támogató eszköze legyen – s azt is, hogy egy több szintű, plasztikusan a kari igényekhez igazítható, ugyanakkor a használatnak szilárd kereteket adó szabályozással segítse elő [5.1.-5.3.].

A II. számú melléklet részletes táblázatban mutatja be, milyen tevékenységekben ajánlott az MI bevonása, és milyen korlátok között. Az egyetemi példák jól érzékeltetik a rektori utasítás szemléletét: az MI használható tanulási asszisztensként a felkészüléshez, a problémafeldolgozás vagy a fogalommagyarázat során, sőt segítséget nyújthat a vázlatkészítésben, nyelvi javításban vagy akár adatvizualizációban is. A hallgatóknak azonban minden esetben ellenőrizniük kell az MI által előállított tartalmat, hiszen az eredmények nem minősülnek hivatalos megoldásnak, és torzításokat tartalmazhatnak.

Tiltott gyakorlatok, jogkövetkezmények és a megvalósítás rendje

A rektori utasítás részletesen meghatározza, mely mesterséges intelligencia-használati formák minősülnek tiltott vagy jogsértő gyakorlatnak, és ezek milyen következményeket vonnak maguk után. A dokumentum szerint minden olyan hallgatói tevékenység, amelyben az MI-t forrásmegjelölés nélkül vagy önálló szellemi munkát helyettesítő módon alkalmazzák, akadémiai kötelességszegésnek számít [6.1.]. Ide tartozik, ha valaki MI-vel készíttet szöveget, képet, kódot vagy ábrát, majd azt sajátjaként adja be, illetve, ha az MI-t a dolgozat vagy prezentáció elkészítésének lényegi szakaszaiban használja, de ezt nem jelöli. Az utasítás hangsúlyozza: ezek az esetek a plágiummal azonos megítélés alá esnek, és ugyanazon fegyelmi eljárási rend vonatkozik rájuk, mint a más forrásból történő jogtalan átvételre.

A vizsgák és zárthelyi dolgozatok esetében az MI használata kifejezetten tilos, mivel ezek a feladatok a hallgató önálló gondolkodását, tudását és érvelőképességét hivatottak mérni [6.2.]. Csak akkor engedélyezett a mesterséges intelligencia alkalmazása, ha azt az oktató vagy a kar a feladatleírásban kifejezetten megengedi [6.3.]. A tiltás nemcsak etikai, hanem értékelési indokokon is alapul: a vizsga a hallgató személyes tudásszintjét méri, amelyet gépi eszköz nem helyettesíthet.

A kiberbiztonsági és adatvédelmi előírások be nem tartása szintén a tiltott használat körébe tartozik. A hallgatók nem használhatnak MI-rendszereket bizalmas vagy érzékeny információk feldolgozására – ideértve a folyamatban lévő kutatások adatait, a személyes adatokat és a titoktartási szerződés hatálya alá tartozó információkat [6.4.]. E korlátozás célja az egyetem és partnerei adatvagyonának védelme: az MI-platformokra bevitt adatok nem mindig maradnak az egyetem felügyelete alatt, ezért bármilyen jogosulatlan feltöltés adatvédelmi incidensnek minősülhet.

A III. számú melléklet példákkal is bemutatja a tiltott gyakorlatokat. A táblázat szerint nem megengedett például az MI által generált szöveg vagy ábra jelölés nélküli beépítése, a források MI-vel történő összefoglalása és saját munkaként való benyújtása, valamint az MI-kód kritika nélküli átvétele. Az is etikai vétségnek számít, ha a hallgató elhallgatja a támogatott MI-használatot – vagyis olyan feladatban is elmulasztja a dokumentálást, ahol az egyébként engedélyezett lenne. A melléklet szerint minden ilyen eset az átláthatóság hiányát eredményezi, és a fegyelmi felelősség megállapítását vonhatja maga után.

A jogkövetkezmények fejezet [7.] a Hallgatói Követelményrendszerre (HKR) utal: a tiltott MI-használat az HKR 74/A–74/D. §-ai szerinti fegyelmi eljárást vonja maga után. Ez a szabályozás egyenértékű az akadémiai csalás vagy plagizálás esetével, így az egyetem akár fegyelmi büntetést vagy eltiltást is kiszabhat. Amennyiben egy oktatóban vagy bírálóban megalapozott gyanú merül fel, hogy a beadott munka mesterséges intelligencia segítségével készült, köteles egyeztetni a hallgatóval, majd szükség esetén jelentést tenni a kari etikai bizottságnak [7.4.].

Az utasítás nem csupán a tiltásokat, hanem a végrehajtás és felülvizsgálat rendszerét is rögzíti [8.]. A karoknak 2025. december 15-ig ki kell dolgozniuk saját különös MI-szabályaikat, amelyeket 2026. január 31-ig közzé kell tenniük. Ezek a kari szabályok kiegészítő jellegűek lehetnek, de nem térhetnek el a rektori utasítás alapelveitől. Minden kari módosítást be kell jelenteni a rektori biztosnak és az Oktatási Igazgatóságnak, hogy az egyetemi szintű koordináció fennmaradjon [8.2.].

A szabályozás a jövőbe is tekint: az ELTE a 2026/2027-es tanévtől kezdődően minden hallgató számára kötelező MI-képzést indít [8.3.]. Ez az oktatás bemutatja a mesterséges intelligencia működését, képességeit és korlátait, valamint a jogszerű és etikus használat elveit. Az MI-képzés az egyetemi tanulmányok alapelemévé válik, célja, hogy a hallgatók tudatos, felelős felhasználókká váljanak. Emellett az Egyetem folyamatosan ajánlásokat és segédanyagokat tesz közzé, a karok pedig bevált gyakorlatok megosztásával támogatják az oktatók és hallgatók munkáját [8.4–8.5.].

A végrehajtás felügyeletét az MI-zászlóshajó program koordinátori tisztét betöltő rektori biztos látja el, aki évente értékeli az utasítás tapasztalatait, és évente jelentést készít a rektor számára [8.6.]. A szabályozás évenkénti felülvizsgálata biztosítja, hogy az egyetem rugalmasan tudjon reagálni az MI gyors technológiai fejlődésére és az új oktatási kihívásokra [8.7.].

Az utasítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba, így az egyetem a 2025/2026-os tanévtől már az új szabályok szerint biztosítja a mesterséges intelligencia felelős oktatási integrációját [10.2.].

A cikk emberi és mesterséges intelligencia együttműködésével készült.