A Kreatív Európa program 2027-ben 402 millió eurós keretből gazdálkodhat, miközben szakpolitikai szerepe is tovább bővül. A jelenlegi pénzügyi keret utolsó évében folytatódik a kulturális együttműködés, az audiovizuális alkotás és a független média támogatása, s a mesterséges intelligencia használata előtt is új lehetőségek nyílnak. Az elfogadott Kulturális iránytű és az Unió demokratikus és digitális célkitűzései nyomán egyre fontosabb kérdéssé válik, hogyan szolgálhatja az innováció a kulturális sokszínűséget, a szakmai önállóságot és a szélesebb körű hozzáférést. A 2027-es év egyúttal átmenetet is jelent: a már működő partnerségek ekkor készülhetnek fel az Unió következő finanszírozási ciklusára.
A 2026–2027-es időszakban a
finanszírozás, a kulturális jogok és a technológiai változás kérdései a
korábbinál szorosabban kapcsolódnak össze. A 2027-re bejelentett intézkedések,
a Kulturális iránytű és a három uniós intézmény közös nyilatkozata egyaránt azt
jelzik, hogy az európai támogatások egyre közvetlenebbül szolgálják a demokrácia ellenálló képességét, a
felelős innovációt és a kulturális munka mindennapi feltételeinek javítását.
Az európai
kulturális célok új keretrendszere
2026-ra
a kultúrpolitikát alakító európai kihívások már egyre szorosabban fonódnak
össze: az ágazatban sokan bizonytalan foglalkoztatási körülmények között
dolgoznak, a kulturális részvétel lehetőségei egyenlőtlenek, miközben a
geopolitikai bizonytalanság, a digitális platformok befolyása és a generatív MI
gyors terjedése is érezteti a hatását. A 2025. november 12-én bemutatott Európai
kulturális iránytű (Culture
Compass for Europe) e kihívásokat közös stratégiai keretbe foglalja. A
kultúrát önmagában is értéket képviselő
közjóként kezeli, és összekapcsolja a versenyképességgel, a társadalmi
kohézióval, az egészséggel, a területi fejlődéssel és a nemzetközi
kapcsolatokkal.
Az
iránytű egységben kezeli a kulturális jogokat, a szakemberek támogatását, a
versenyképességet és a nemzetközi partnerségeket. Ebből a technológia
használatára nézve is világos következtetés adódik: egy MI-alkalmazás
jelentőségét az határozza meg, hogy mivel
járul hozzá az alkotáshoz, a sokszínűséghez, a hozzáféréshez és az ágazatban
dolgozók szakmai lehetőségeihez.
Ezt
az irányt erősíti az „Európa a
kultúráért – Kultúra Európáért” című közös nyilatkozat, amelyet
az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2026 júniusában
írt alá. Tizenkét alapelve között szerepel a művészi szabadság,
a méltányos munkafeltételek, az örökségvédelem és a felelős MI-használat. A
nyilatkozat politikai iránymutatást ad; egy-egy projekt támogatásáról továbbra
is a program szabályai és az adott pályázati felhívás feltételei alapján
döntenek.
A Kulturális
iránytű konkrét ütemtervet is tartalmaz. 2027 első negyedévére kulturális MI-stratégia, a másodikra uniós művészeti charta, a harmadikra
pedig a kultúra helyzetéről szóló
jelentés és kulturális adatközpont szerepel a tervekben. Ha ezek az
ütemezés szerint megvalósulnak, a fejlesztési döntéseket megbízhatóbb adatok, a
szakmai jogok erősebb érvényesítése és szélesebb párbeszéd alapozhatja meg.
Egyelőre azonban tervezett intézkedésekről van szó, amelyeket ennek megfelelően
érdemes kezelni.
A 2027-es program – folytatódó támogatások és új
lehetőségek
A 2026.
szeptemberi bejelentés szerint a Kreatív Európa 2027-ben 402 millió eurós kerettel
működik tovább, és megtartja három ágát: a Kultúra,
a MEDIA és a Szektorközi ágat. A zöld átállás, a digitális átalakulás, a
befogadás, a nemek közötti egyenlőség és a nemzetközi kapcsolatok változatlanul
a prioritások között szerepelnek. A pályázóknak azt is be kell mutatniuk,
hogyan kapcsolódnak ezek világos kulturális célokhoz, és milyen európai
hozzáadott értéket teremtenek.
A
Kultúra ágon belül az európai
együttműködési projektekre 61 millió eurót jelentettek be. A felhívást 2027
első negyedévére tervezik, kis, közepes és nagy léptékű projektek számára. Az európai irodalmi művek terjesztését
támogató pályázat már korábban, 2026 őszén megjelenik. A 2027-es lehetőségekre
készülő szervezeteknek tehát már az előző évben meg kell kezdeniük a
felkészülést. Továbbra is támogatást kapnak a hálózatok, a platformok, a
páneurópai kulturális szervezetek, a már működő díjak és a Culture Moves Europe mobilitási program.
A
Kultúra ág új intézkedésekkel is bővül. Ezek között szerepel a programhoz
társult, az uniós bővítési és szomszédságpolitikában érintett országok
támogatása, egy előadó-művészeti díj, valamint az Egészségügyi Világszervezettel való együttműködés a kultúra és a
jóllét kapcsolatával foglalkozó iránymutatások kidolgozásában. Ez utóbbi
területen 2027-ben még előkészítő munka folyik, az iránytű ugyanis az
iránymutatások elkészültével 2028-ra számol. A kulturális adatgyűjtés szintén
támogatásban részesül.
A MEDIA továbbra is támogatja a közös
fejlesztést, a több alkotást összefogó projektcsomagok és kisebb
projektcsomagok fejlesztését, a televíziós és online tartalmakat, a
videójátékokat, valamint az immerzív, a nézőt vagy felhasználót virtuális
környezetbe bevonó alkotásokat. Központi szerepet kap a forgalmazás, a
nemzetközi értékesítési ügynökök munkája, az innovatív eszközök és üzleti
modellek, továbbá a tehetséggondozás. A mozihálózatok, a fesztiválok és a Films on the Move azt segítik, hogy az
elkészült művek valóban eljussanak a közönséghez. Az InvestEU programmal együttműködő MediaInvest a támogatásokat befektetési lehetőségekkel egészíti ki:
az egyes alkotások finanszírozása mellett a vállalkozások megerősítésére is
szükség van.
Két
új MEDIA-intézkedés azt is megmutatja, milyen közvetlenül jelennek meg a
nemzetközi politikai szempontok a programban. Az egyik Észtország, Lettország, Litvánia és Ukrajna filmforgalmazását
támogatja, az orosz forgalmazóktól való függés csökkentése érdekében. A másik
az Európa és Korea közötti audiovizuális
koprodukciót erősíti. A piacfejlesztés, a kulturális csere és a
geopolitikai ellenálló képesség szempontjai így egyre szorosabban
összekapcsolódnak.
A Szektorközi ág a Kreatív Innovációs Labort (Creative
Innovation Lab), az újságírói partnerségeket (Journalism Partnerships), a médiaműveltséget, a médiaszabadságot
védő gyorsreagálási mechanizmust (Media
Freedom Rapid Response) és a médiapluralizmus figyelőrendszerét (Media Pluralism Monitor) finanszírozza.
Az európai
demokráciapajzshoz való kapcsolódás e támogatásokat a
demokratikus nyilvánosság és a közéleti vita minőségének szolgálatába állítja.
A Bizottság
áttekintése ugyanakkor az egész programra nézve egyelőre az
irányokat jelöli ki. A jogosultsági szabályok, a támogatási összegek felső
határai és a határidők a részletes munkaprogram és a pályázati felhívások
megjelenésével válnak ismertté.
Hol és milyen feltételekkel kap szerepet a mesterséges
intelligencia
Az
MI számára a legvilágosabban körvonalazott új lehetőséget a Music Moves Europe kínálja. A 2027-re
bejelentett felhívás a technológiai innovációról szól, és kifejezetten kiterjed
a zenei ágazatban használható digitális
és MI-eszközök tervezésére és alkalmazásának elterjesztésére. Ezzel egy jól
meghatározott ágazatban nyílik lehetőség az MI használatára. A projektek
foglalkozhatnak például a zenei tartalmak több nyelven történő
felfedezhetőségével, a közönség bevonásával, a zenei élmények akadálymentes
hozzáférhetőségével vagy a repertoárra vonatkozó információk jobb kezelésével.
Ezek lehetséges projektirányok; azt, hogy közülük mi támogatható, a megjelenő
felhívás határozza majd meg.
A felfedezhetőség különösen fontos az
európaihoz hasonló, nyelvileg és kulturálisan tagolt piacon. Az ajánló- és
keresőrendszerek jelentősen befolyásolják, hogy mely művek jutnak el a
hallgatókhoz, az olvasókhoz és a nézőkhöz. Az MI segíthet abban, hogy a
közönség kisebb repertoárokat és kevésbé elterjedt nyelveken készült
alkotásokat is megismerjen. Egy rosszul kialakított rendszer ugyanakkor az
ellenkező hatást is kiválthatja: tovább erősítheti a már népszerű tartalmak
helyzetét, szűkítheti a választékot, és újratermelheti a tanítóadatokban
meglévő torzításokat. A kulturális szempontokat érdemben figyelembe vevő
projektnek ezért azt is vizsgálnia kell, kinek
az alkotásai válnak láthatóbbá, milyen nyelveken és mely közönség számára.
A Kreatív Innovációs Labor azoknak a
technológiáknak kínál keretet, amelyeket több kulturális és kreatív ágazat is
használhat. A többnyelvű metaadatok kezelése, a jogokra vonatkozó információk
hozzáférhetősége és a közönség elérése olyan közös feladat, amelyen különböző
ágazatok partnerei együtt dolgozhatnak. A 2027-re
vonatkozó bejelentés megerősíti a felhívás újbóli meghirdetését.
A pályázati dokumentációból derül majd ki, hogy kik és milyen partnerségben
jelentkezhetnek.
A
MEDIA keretében az innovatív eszközök, az üzleti modellek, a készségek, a
játékok és az immerzív tartalmak teremtenek kapcsolódási pontokat az MI-hez. Az
iránytű és az MI
alkalmazására vonatkozó stratégia (Apply AI Strategy) egyaránt nevesíti a virtuális produkciót és az
interaktív médiát. További lehetőséget jelenthet az emberi felügyelettel
végzett feliratozás és az akadálymentesítési szolgáltatások fejlesztése,
amennyiben ezek illeszkednek az adott intézkedés céljaihoz és feltételeihez.
A múzeumok, könyvtárak és levéltárak
közfeladataik felől közelíthetnek ugyanezekhez a célokhoz. Az MI-vel támogatott
szövegátírás, a többnyelvű keresés és a metaadatok bővítése könnyebben
hozzáférhetővé teheti a gyűjteményeket. Az örökségi emlékek rekonstrukciója és
a digitális ikrek az értelmezést és a megőrzést segíthetik. Mindez azonban megbízható forrásinformációt és szakértői
ellenőrzést igényel, valamint annak világos megkülönböztetését, hogy mi
támaszkodik dokumentált adatokra, és mit hozott létre az MI. Egy rekonstrukció
akkor is lehet téves, ha meggyőzőnek látszik. Az automatizált leírás során
pedig a kulturális összefüggéseket és a gyűjteményekben örökölt torzításokat is
figyelembe kell venni.
A közös
nyilatkozat támpontot ad e döntésekhez. Az MI-re vonatkozó
alapelve az innovációt az emberi alkotóképességgel, a kulturális és nyelvi
sokszínűséggel, az akadálymentes hozzáféréssel, a szellemi tulajdonnal és a
méltányos díjazással kapcsolja össze. Elvárásként fogalmazza meg a generált
tartalmak átláthatóságát, a foglalkoztatási hatások figyelembevételét és a
digitális készségek támogatását. A pályázók számára mindebből az következik,
hogy egy meggyőző projektnek be kell mutatnia, hogyan vesznek részt az alkotók a döntésekben, miként kezelik a
jogokat, és hogyan érvényesül a szakmai mérlegelés a munkafolyamat minden
szakaszában.
A Kulturális
iránytű a kulturális MI-szakpolitikát az MI-rendelethez és a szerzői
jogi szabályokhoz kapcsolja, beleértve a tanítóadatokra, valamint a szöveg- és
adatbányászatra vonatkozó rendelkezéseket. A jogkezelést, az eredet nyomon követhetőségét és az átláthatóságot
ezért már a projekt indulásakor be kell építeni a tervezésbe. Az eredmények
ellenőrzéséhez és a munkatársak képzéséhez egyaránt erőforrásokra van szükség.
Ezek a szempontok a szakpolitika irányából következnek; a konkrét
követelményeket az egyes felhívások rögzítik majd.
A Kreatív Európa helye az uniós finanszírozási
rendszerben
A
Kreatív Európa a Horizont Európa, a
Digitális Európa, az Erasmus+ és az InvestEU mellett működik, más uniós
eszközökkel együtt. Mindegyiknek megvan a maga feladata és jogosultsági
feltételrendszere. A konzorciumnak ezért tisztáznia kell, hogy elsődlegesen
kulturális együttműködésre, kutatásra, digitális megoldások bevezetésére,
oktatásra vagy üzleti beruházásra készül. A programok szakpolitikai céljai
részben közösek lehetnek, ettől azonban a
finanszírozási lehetőségek még nem válnak egymással felcserélhetővé.
A Horizont Európa elsősorban a kutatás, a
kísérleti módszerek és a kulturális örökség ellenálló képességének erősítése
számára kínál megfelelő keretet. A közös
európai kulturális örökségi adattér, az Europeana és az európai
kulturális örökségi együttműködési felhő egymáshoz kapcsolódó lehetőségeket
teremtenek a kulturális adatok jobb hozzáférhetőségéhez, újrafelhasználásához
és a szakmai együttműködéshez. Az MI szempontjából azért fontosak, mert minden
alkalmazás működése függ a felhasznált anyagok minőségétől, kontextusától és
elérhetőségétől. Az MI bevezetését mérlegelő szervezeteknek ezért saját
gyűjteményeiket, metaadataikat és felhasználási engedélyeiket ugyanolyan
gondosan kell áttekinteniük, mint az eszközök képességeit.
A
tervezett uniós kulturális adatközpont
ettől eltérő feladatot lát el. A szakpolitikai döntéshozatalhoz biztosít majd
információkat és elemzéseket, és a kultúra helyzetéről szóló jelentés
megalapozásával segíthet pontosabb képet alkotni a kulturális részvételről, a
szakmai munkafeltételekről és a közberuházásokról. Szerepét ezért érdemes
világosan elkülöníteni a digitális kulturális szolgáltatásokban használt
örökségi adatforrásokétól.
További
kapcsolódási pontot jelentenek a készségek.
Az iránytű a digitális műveltséget a készségek
uniójához (Union of Skills) kapcsolja, és
gyakorlati MI-képzéssel, valamint több szakterületet összekötő fejlesztéssel
számol. Az Erasmus+ oktatási keretet biztosít, a MEDIA pedig a tehetségek
fejlődését támogatja. Különösen a kisebb szervezetek számára fontos, hogy
képesek legyenek felmérni a rendszerek működését és ellenőrizni az általuk
előállított eredményeket. Ehhez képzésre és reálisan tervezett működési
költségvetésre van szükségük.
Az új európai Bauhaus a kultúrát, a
tervezést, a befogadást és a környezeti fenntarthatóságot kapcsolja össze, míg
a kohéziós eszközök a kulturális infrastruktúra és a regionális fejlődés
finanszírozásában kapnak szerepet. A digitális projekteket is e célok mentén
érdemes mérlegelni: milyen helyi szükségletre adnak választ, mekkora környezeti
terheléssel járnak, és ki gondoskodik hosszú távon a fenntartásukról.
A
2027-es év végül előkészíti a 2028–2034-es
időszakra javasolt AgoraEU programot is, amely a kultúrát, a médiát, az
értékeket és a jogokat foglalná közös, átfogóbb keretbe. Végleges formája még
nyitott, ezért külön kell kezelni a 2027-re már megerősített lehetőségektől. A
szervezetek olyan partnerségek és képességek kiépítésével készülhetnek fel,
amelyek egyetlen finanszírozási cikluson túl is fennmaradnak, miközben
pályázataikat a ténylegesen elérhető felhívásokhoz igazítják.
Túl 2027-en - az utolsó programév jelentősége
A
Kreatív Európa a jelenlegi ciklus utolsó évében már bevált együttműködési
formákat visz tovább egy változó szakpolitikai környezetben. A lehetőségek a
kulturális cserétől és az audiovizuális alkotástól a zenei technológiákon és a
közös innováción át a demokrácia ellenálló képességének erősítéséig terjednek. Az MI ott teremt értéket, ahol szélesíti a
hozzáférést, támogatja a szakembereket, és segíti, hogy Európa sokszínű
alkotásai megtalálják közönségüket. Ehhez készségek, megbízható adatok,
átlátható gyakorlatok és az alkotói jogok tisztelete szükséges. A 2027-re
való felkészülés legfontosabb alapja ezért a világos kulturális cél, a
megfelelő partnerség és a technológia lehetőségeinek reális megítélése.
Miközben Európa a következő finanszírozási keretét készíti elő, hosszabb távon
az mutatja majd meg az eredményességet, hogy a kulturális szervezetek és
közösségek mennyire képesek maguk alakítani digitális jövőjüket.
Illusztrációk:
ChatGPT Pro
Kézirat
lezárva: 2026. október 26.






