Hogyan írjunk ChatGPT-vel egyetemi dolgozatot? – a szakértők tanácsai

Az akadémiai szellemírói szolgáltatások piaca régóta működik a német nyelvterületen, ahol számos cég kínál segítséget a hallgatóknak beadandó dolgozatok, szakdolgozatok és disszertációk elkészítésében. Noha ezek a szolgáltatások széles körben elérhetőek és Németországban jogilag nem kifogásolhatóak, az etikai kérdések folyamatos viták tárgyát képezik az akadémiai világban. A szellemírói piac most új kihívásokkal szembesül a ChatGPT és más mesterséges intelligencia eszközök térnyerése miatt, amelyek jelentős mértékben képesek automatizálni a szövegalkotást és információfeldolgozást. Válaszul erre a fenyegetésre, a szellemírók igyekeznek újraértelmezni saját szerepüket. Miközben elismerik, hogy az MI hasznos lehet bizonyos fázisokban, például az ötletgenerálásban vagy a vázlatkészítésben, hangsúlyozzák, hogy a chatbot által létrehozott tartalmak gyakran felszínesek, pontatlanok, és nem helyettesítik az alapos kutatást és a kreatív, emberi gondolkodást. Ugyanakkor támogatják is etikus használatát, hasznos tanácsokat adnak a ChatGPT tudatos és felelős használatára. Szerintük az MI akkor lehet igazán hasznos, ha az eszköz támogató szerepet tölt be - a végső dolgozatnak azonban mindig a hallgató saját munkájának kell maradnia, a megfelelő forrásokkal alátámasztva és eredeti gondolatokkal kiegészítve.

Német nyelvterületen a szellemírói szolgáltatások már hosszú ideje nyújtanak segítséget – igaz, széles körben vitatott módon - a hallgatóknak különböző egyetemi dolgozatok megírásában. Az Interneten hirdetett szolgáltatásaik közé tartozik a szakdolgozatok, disszertációk, esszék, szemináriumi dolgozatok, és más akadémiai műfajok megírása. Míg maga a szolgáltatás nyújtás jogszerű, az művek felhasználása már korlátozott: elvileg a hallgatók jogszerűen és etikusan a dolgozatokat útmutatásként használhatnák csak fel, és nem adhatnák be saját nevük alatt, saját munkáikként.

A felek közötti jogi kapcsolat formája egy speciális vállalkozási szerződés, egy Werkvertrag, mely szerzői jog által védett, eredeti mű felhasználására irányul. A szerződés megkötésével a megbízott szellemíró átadja az elkészült mű feletti felhasználási (vagyoni) jogokat a megrendelőnek, és azt is vállalja, hogy tartózkodik személyi jogai gyakorlásától (pl. értelemszerűen lemond a neve szerzőkénti feltüntetéséről). A szerzők vagy egyetemi hallgatók, vagy maguk is az akadémiai szférából érkező oktatók vagy tudományos kutatók, akik jól ismerik szakterületüket, a dolgozatok és tudományos közlemények elkészítésének szabályait.

A szellemírói tevékenység, mint szolgáltatás Németországban jogilag mondhatni tiszta helyzetben van, de erkölcsi szempontból sok vitát vált ki, különösen az akadémiai világban. Az akadémiai dolgozatok benyújtása esetén azonban, ahol a hallgató „eskü alatt tett nyilatkozatot” (eidestattliche Erklärung) tesz, azaz kijelenti, hogy a benyújtott munka a saját szellemi alkotása, a helyzet már sokkal bonyolultabbá válik. A német egyetemek és főiskolák szabályzatai egyértelműen tiltják, hogy a hallgatók mások által készített munkát nyújtsanak be sajátjukként. Ha egy hallgató e nyilatkozatot aláírja, miközben egy szellemíró által készített dolgozatot nyújt be, azzal okirathamisítást követ el, amely a német büntető törvénykönyv (StGB) 267. §-a szerint bűncselekménynek minősül​.

Ezek a szolgáltatások maximális diszkrécióval és rugalmas árképzéssel dolgoznak, figyelembe véve a dolgozat típusát, témáját, hosszát és összetettségét: erre nézve pl.  itt, itt, itt, itt és itt találhatunk irányadó adatokat. A Ghostwriter-Texte.de oldalán a szemináriumi dolgozatok írásának ára 55 euró oldalanként, míg egy komplexebb szakdolgozat 56 euró oldalanként. Egy doktori értekezés munkadíja oldalanként már 65-66 euro is lehet. Az árak a munka típusától és a határidő sürgősségétől függően változnak, így a hallgatók könnyen megtalálhatják a számukra legmegfelelőbb megoldást. A szolgáltatások közé tartozik nemcsak a dolgozat megírása, hanem az előzetes kutatás, vázlat készítése, korrektúra, formázás, és a nyelvi javítás is, hogy a dolgozat megfeleljen az egyetemi követelményeknek. A szellemíró vállalja a releváns német és idegen nyelvű – főként angol – irodalom felkutatását, és egy olyan alkotás létrehozását, amelyet a széles körben használt plágium detektorok is eredeti műnek fognak minősíteni.

https://meinghostwriter.de/preise/

A szellemírói tevékenység keretein belül nyújtott szolgáltatások, mint például az irodalomkutatás, a dolgozat szerkezeti kialakítása vagy a nyelvi lektorálás legálisak és hasznos segédeszközként szolgálhatnak a hallgatóknak. Ugyanakkor, ha a hallgató a teljes dolgozatot változtatás nélkül saját munkaként adja be, az egyértelműen csalásnak minősül az akadémiai közegben, melynek elsősorban az egyetemi szabályzatok szerinti, súlyos szankciói lehetnek – a háttérben azonban ott van a büntetőjogi felelősségre vonás lehetősége is. Egy doktori értekezés esetén a lelepleződés teljes szakmai elhiteltelenedéssel, az akadémiai közösségből való kizárással járhat.

A kockázat magas, mégis évente sok ezren vállalják be: svájci felmérések szerint az egyetemi hallgatók harmada, egy 2018-as osztrák felmérés szerint – 15 %-a vett már igénybe szellemírói szolgáltatásokat – Ausztriában egyébként 2021 óta az ilyen szolgáltatások üzletszerű nyújtása már büntetendő, 60 000 euróig terjedő pénzbüntetés szabható ki a szolgáltatóra.

Ez a kettős helyzet egyfajta paradoxont teremt. A nyíltan hirdetett szellemírói szolgáltatások, melyek mögött általában hatalmas, a kutatás és a dolgozatírás terén szerzett gyakorlati ismeretanyag áll, végső soron csak-csak megsértik az akadémiai etikai normákat - miközben ők maguk etikus viselkedést hirdetnek a mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT használata kapcsán. Ez számos előnyt kínál a hallgatóknak, de komoly hátrányai is vannak, amelyekre a szellemírók rendszeresen figyelmeztetnek. 

A ChatGPT nagy előnye, hogy gyorsan képes nagy mennyiségű információt feldolgozni és ezekből szövegeket generálni: ez lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy rövid időn belül nagyobb mennyiségű szöveget készítsenek, ami különösen hasznos lehet a határidők szorításában. A ChatGPT-vel összefüggő, egyik legnagyobb probléma azonban az, hogy nem képes valódi kritikai gondolkodásra és mélyreható elemzésekre, amelyeket egy szakdolgozat megkövetel. Egyes egyetemek teljesen elutasítják a ChatGPT használatát a dolgozatírás során, míg mások inkább etikai irányelveket állítanak fel a technológia felelősségteljes használatára. A SciencesPo, egy világszerte ismert francia egyetem, például 2023 januárjában betiltotta a ChatGPT „átlátható referenciák” nélküli használatát a dolgozatok írásakor, mivel az túlzottan megkönnyíti a hallgatók számára az írást, és alááshatja a tanulási folyamatot. Magyarországon hasonló módon járt el a Szegedi Egyetem Bölcsészettudományi Kara. Ezzel szemben más intézmények egyelőre kevésbé szigorú szabályozást alkalmaznak, és a hallgatók számára nyitva hagyják a mesterséges intelligencia eszközök etikus felhasználásának lehetőségét – vagy nem alkalmaznak az MI-re semmilyen külön szabályozást, hanem a tanulmányi- és vizsgaszabályzatok a plágiumra vonatkozó rendelkezései rugalmas alkalmazása mellett foglalnak állást.

A mesterséges intelligencia által generált szövegek – különösen, ha az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokra támaszkodik a felhasználó - gyakran felszínesek, és nem nyújtanak elégséges mélységet és szükséges aktualitást a komplex akadémiai témákhoz. Ezenkívül, a források idézésekor is előfordulhat, hogy a ChatGPT nem valós forrásokat ad meg, vagy egyszerűen nem hivatkozik megfelelően. A Ghostwriter-Texte.de figyelmeztet, hogy a hallgatóknak mindig alaposan ellenőrizniük kell a chatbot által generált tartalmakat, mivel ezek gyakran pontatlanok vagy félrevezetőek lehetnek. Az általuk ajánlott módszerek követhetőek, és biztosíthatják, hogy a ChatGPT használata támogató eszközként működjön, de ne helyettesítse a hallgatók (és természetesen a szellemírók) munkáját.

A német szellemírói szolgáltatások nem zárkóznak el a ChatGPT és más mesterséges intelligencia eszközök használatától, sőt, arra biztatják a hallgatókat, hogy tudatosan és etikusan használják ezeket a technológiákat dolgozataik elkészítéséhez. Az alábbiakban a szellemírói oldalakon közzé tett útmutatók egyfajta szintézisét adva lépésről lépésre mutatjuk be, hogyan érdemes alkalmazni a ChatGPT-t egy egyetemi dolgozat megírásához a szellemírók tanácsai alapján. Ez a folyamat segíthet abben, hogy a mesterséges intelligencia használata ne csak gyorsabbá és hatékonyabbá tegye a dolgozatírást, de a végeredmény magas színvonalú és eredeti legyen.

A hallgatói dolgozatok sikerének egyik legfontosabb tényezője a megfelelő téma kiválasztása. A szellemírók szerint a ChatGPT kiváló eszköz lehet a kezdeti ötletek generálásához és a megfelelő téma megtalálásához. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha konzulensétől nem kap túl sok segítséget a témaválasztáshoz, vagy az a hallgatótól várja, hogy általánosan meghatározott szempontok alapján erre konkrét javaslatot tegyen. A konzulensi támogatás (és ellenőrzés) hiánya egyébként a dolgozatkészítés egész folyamatában nagy problémát jelent: az irodalmi források kiválasztásában, a feldolgozós módszertanának meghatározásában a hallgató joggal számít oktatói segítségre, s ha ezt nem kapja meg, könnyebben fordul a nem megengedett eszközök használata felé.

Ha a hallgatónak nehézségei vannak a témaválasztásban, kérheti a ChatGPT-től, hogy javasoljon néhány lehetőséget az általa tanult szakterületen belül. Például használhat olyan promptot, mint: „Javasolj öt érdekes kutatási témát a fenntartható gazdaság területén”. A chatbot gyorsan feldob több opciót, és segít abban, hogy melyik téma lehet a legmegfelelőbb a dolgozat számára. Azonban a szellemírók figyelmeztetnek arra, hogy bár a ChatGPT által javasolt témák hasznosak lehetnek, mindig olyan témát érdemes választani, ami a hallgatót személyesen is érdekli. A motiváció és az elköteleződés elengedhetetlen egy hosszabb, komplex dolgozat elkészítéséhez.

A kutatási kérdések megfogalmazása is kulcsfontosságú. Itt is hasznos lehet a ChatGPT, amely segíthet kidolgozni néhány kezdeti kutatási kérdést. Például: „Javasolj néhány kutatási kérdést a mesterséges intelligencia hatásairól a munkaerőpiacra”. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a kutatási kérdéseknek konkrétnak, relevánsnak és megvalósíthatónak kell lenniük. A chatbot segíthet ezek megfogalmazásában, de mindig a dolgozat írójának kell ellenőriznie, hogy a kérdések valóban megfelelnek-e a dolgozat céljainak és követelményeinek.

A kutatás a dolgozatírás egyik legidőigényesebb és legfontosabb része. A ChatGPT segítségével a hallgató gyorsan hozzáférhet alapvető információkhoz, de a szellemírók hangsúlyozzák, hogy a chatbot által generált források gyakran nem megbízhatók, és ez komoly hibákhoz vezethet. Például előfordulhat, hogy a ChatGPT olyan forrásokat idéz, amelyek valójában nem léteznek, vagy helytelen adatokat ad meg. Ezért a mesterséges intelligencia által javasolt forrásokat mindig alaposan ellenőrizni kell. Ezt a kockázatot csökkentheti a fizetős, böngésző lehetőséget is biztosító GMI alkalmazások, mint a ChatGPT 4o, vagy az akadémiai forráskutatásra specializálódott Scholar GPT és hasonlók igénybevétele, teljesen azonban sosem tudja kiküszöbölni.

Egy jó stratégia, amit a szellemírók javasolnak, hogy a ChatGPT-t a hallgató a kezdeti kutatásokhoz használja, de a végső forrásokat hiteles adatbázisokból, könyvtárakból vagy online tudományos platformokból gyűjtse majd össze. Például a következő prompt segítségével kérhető gyors áttekintést egy témáról: „Adj egy áttekintést a fenntartható fejlődés gazdasági hatásairól” - a chatbot képes lesz egy átfogó képet adni, de a forrásokat, amiket megemlít, mindig ellenőrizni kell majd. Tételről télre.

Az összegyűjtött forrásokat a ChatGPT le tudja fordítani, azokból rövid kivonatokat tud készíteni. A fordítások (különösen tudományos világnyelveken) általában igen magas nyelvi színvonalat érnek el, speciális témák esetében azonban szükség lehet nyelvi lektorálásra. Amennyiben a dolgozatot idegen nyelven kell beadni (pl. angolul), kezdettől ezt a nyelvet érdemes használni, mert bár magas szinten lenne majd képes a kész magyar nyelvű dolgozatot is lefordítani, a magyar nyelvi gondolkodás hatása azért áttételesen megjelenne abban.

Egy jól felépített vázlat nélkülözhetetlen egy sikeres hallgatói dolgozathoz. A szellemírók arra biztatnak, hogy a ChatGPT-t a hallgatók használják már a dolgozat szerkezetének megtervezéséhez is, különösen akkor, ha nehezen találják meg a logikus felépítést. Egy jó vázlat segít a gondolatok rendszerezésében, és biztosítja, hogy a dolgozat következetes legyen. A ChatGPT nagy terjedelmű szövegek generálásában akkor a leghatékonyabb, ha előzetesen pontosan meghatározzuk a munka szerkezetét, terjedelmét (a tárgyalás mélységét), és szükség szerint az egyes blokkokra koncentrálva végezzük el az anyag fejlesztését, pontosítását.

Ha a hallgató olyan promptot használ, mint pl. „Készíts egy részletes vázlatot a ChatGPT helye a digitális marketingben témaköréből egy egyetemi szakdolgozat számára”, a chatbot gyorsan generál majd egy alapvető struktúrát, amit aztán személyre szabottan lehet alakítani. A szellemírók azonban hangsúlyozzák, hogy a ChatGPT által készített vázlatot mindig a dolgozat specifikus követelményeihez kell igazítani. A mesterséges intelligencia által javasolt fejezetek és alfejezetek gyakran túl általánosak lehetnek, ezért érdemes manuálisan finomítani azokat. Például, ha a ChatGPT egy általános bevezetőt és néhány széleskörű alfejezetet javasol, akkor érdemes ezeket tovább bontani és részletesebbé tenni. Az átgondolt struktúra segít abban, hogy a dolgozat világosan mutassa be az érveket, és logikusan épüljön fel.

A dolgozatírás során az egyik legnagyobb kihívás gyakran a tömörített, összefoglaló jellegű szövegek generálása. A ChatGPT ebben is nagy segítséget nyújthat, mivel képes gyorsan és hatékonyan szövegeket létrehozni. Például egy olyan promptot használata esetén, mint: „Írj egy bevezetőt/fejezetösszefoglalót a fenntartható fejlődés gazdasági hatásairól”, a chatbot egy jól megfogalmazott bevezetőt tud majd létrehozni.

Azonban a szellemírók figyelmeztetnek arra, hogy a ChatGPT által generált tartalmakat soha nem szabad változtatás nélkül elfogadni. A chatbot nyelvi szinten ugyan jól teljesít, de a tartalom mélysége és pontossága gyakran nem megfelelő. A generált szöveget mindig át kell dolgozni, a hallgató saját stílusához kell igazítani, és ellenőrizni kell a benne található információkat. Például, ha a ChatGPT ír egy bevezetőt a mesterséges intelligencia gazdasági hatásairól, érdemes ezt kiegészíteni saját kutatási eredményekkel, valamint átfogalmazni, hogy megfeleljen a dolgozat céljainak és stílusának. A szellemírói szolgáltatások szerint a ChatGPT használható inspirációként, de az eredeti munka mindig a hallgató felelőssége.

A szellemírók szerint a ChatGPT által generált tartalmak gyakran hiányosak a mélységet és kreativitást illetően. Bár a chatbot képes összefoglalni információkat és megválaszolni egyszerű kérdéseket, nem tudja helyettesíteni az emberi gondolkodást, a kritikai elemzést és a kreatív problémamegoldást. Ez különösen akkor fontos, ha egy hallgatói dolgozat nem csak információkat akar közölni, hanem érvelést kell felépítenie, eredeti gondolatokat kell bemutatnia, és új következtetésekre kell jutnia.

A mesterséges intelligencia használata az esetleges – nem szándékosan elkövetett - plágium szempontjából is szóba jöhet. A ChatGPT által generált szövegek a rendszer működéséből adódóan „eredetiek”, egyedileg létrehozottak (ugyanazt a promptot használva a rendszer nem fogja kétszer ugyanazt a szöveget generálni), a tartalom szempontjából azonban sokszor nem eredetiek, mivel a chatbot az interneten található információk alapján állít össze válaszokat, azokból esetleg szó szerint is idézve (de az idézet forrásának feltüntetése nélkül). Ez azt jelenti, hogy ha egy hallgató nem dolgozza át alaposan a chatbot által adott szöveget, könnyen előfordulhat, hogy plágiumot követ el.

A szellemírók arra figyelmeztetnek, hogy a ChatGPT használata csak akkor lehet biztonságos, ha a hallgatók saját szavaikkal dolgozzák át a generált tartalmakat, és biztosítják, hogy minden felhasznált forrást megfelelően idéznek. Egyes egyetemek szigorúan szabályozzák a mesterséges intelligencia eszközök használatát, és akár komoly büntetéseket is kiszabhatnak, ha a hallgatók plágiummal próbálkoznak. Egyre több egyetem határozza meg az MI-alapú források idézésének szabályait is. Ezért fontos, hogy a ChatGPT-t a hallgatók támogató eszközként használják, és ne teljes egészében helyettesítsék vele a saját munkájukat, a dolgozatban utaljanak a felhasználás módjára, terjedelmére, s ha vannak hivatkozási követelmények, kövessék azokat.

Miután elkészült a dolgozat első verziója, a következő lépés a szerkesztés és javítás. A ChatGPT ebben is segíthet, hiszen képes nyelvtani hibákat javítani, stilisztikai javaslatokat tenni, és segíthet a szövegek finomításában. Például a következő prompt használata javasolt: „Javítsd ki a dolgozatom nyelvtani hibáit: [szöveg]”.

A szellemírók arra figyelmeztetnek, hogy bár a ChatGPT hatékony lehet a nyelvi hibák kijavításában, a teljes szöveget mindig érdemes manuálisan is átnézni. A mesterséges intelligencia gyakran nem érzékeli a finomabb stílusbeli hibákat vagy a mondatok logikai következetlenségeit. Ezért a végső szerkesztést érdemes a hallgatónak magának elvégeznie, vagy akár külső korrektort is bevonni a folyamatba.

Miután elkészült a dolgozat szövege, és megtörtént a nyelvi és stilisztikai javítás, fontos, hogy a dolgozat végső formázását is megfelelően végezze el a hallgató. A szellemírók hangsúlyozzák, hogy a formázás és a források pontos megadása elengedhetetlen a sikeres dolgozathoz.

A ChatGPT itt is segíthet, ha például olyan promptot használ a hallgató, mint: „Formázd meg a dolgozatom a Harvard hivatkozási stílus szerint”. Amennyiben van konkrét template, vagy vannak speciális kari formai követelmények, ezek is feltölthetők, de a ChatGPT által generált szövegek formázása korlátozott, a szövegstílusokra vonatkozó utasításokat nem fogja tudni végrehajtani, inkább a formális megfelelőség ellenőrzésében tud segíteni. Bár a chatbot hasznos javaslatokat tehet, fontos, hogy a formázást is manuálisan véglegesítse a hallgató, és meggyőződjön arról, hogy az egyetem által megkövetelteknek megfelelően adja meg a forrásokat, és a szöveg formázását is ezeknek e követelményeknek megfelelően, kézzel kell majd véglegesíteni.

Az utolsó simítások során a dolgozatot érdemes többször is átolvasni, hogy megbizonyosodni arról, hogy minden összhangban van, és a szöveg logikusan épül fel. A szellemírók is hangsúlyozzák, hogy a dolgozat személyes hangvétele és stílusa nagyon fontos, hiszen az teszi egyedivé a munkát. A mesterséges intelligencia által generált szövegek gyakran semlegesek és személytelenek, ezért ezeket mindig érdemes átdolgozni, hogy a saját stílus is érezhető legyen a dolgozatban.

A dolgozatoknak általában fontos részét képezi az absztrakt, a kutatási célok és lényegi megállapítások meghatározott terjedelemben való összefoglalása. A ChatGPT ebben is segíteni tud, különösen azzal, hogy pontosan a megadott karakterszám alapján készíti majd el az összegzést.

A ChatGPT használata a hallgatói dolgozatok megírásához tehát hasznos lehet, de csak akkor, ha megfelelően és etikusan alkalmazzák azt. A szellemírói szolgáltatások (is) arra biztatnak, hogy a hallgatók a mesterséges intelligenciát támogató eszközként használják, és soha ne hagyatkozzanak kizárólag a chatbot által generált tartalmakra. Az eredeti kutatás, a pontos források és a személyre szabott szövegalkotás továbbra is elengedhetetlen egy sikeres, jogi és etikai szempontok alapán is (meg)védhető dolgozat megírásához.

A mesterséges intelligencia használata egyetemi környezetben: nagykép 2024 októberében, Ausztráliából

 

Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségűnek számít az az október elején megjelent, a Queenslandi Műszaki Egyetem és a Griffith Egyetem kutatói által készített ausztrál tanulmány, mely egy 2024-ben több, mint 3400 egyetemi dolgozó körében végzett felmérés eredményeit mutatja be. A kutatás célja az volt, hogy feltérképezze a mesterséges intelligencia (MI) használatát, s azt az egyetemi munkakörnyezetben mutassa be. Jelentőségét egyrészt a megkérdezettek nagy száma, széles szakmai spektruma adja, másrészt pedig aktualitása, mely 2024 őszén az MI egyetemi integrációjával kapcsolatos kérdéseket egy jelentős felsőoktatási kultúrával és fejlett oktatástechnikai háttérrel rendelkező ország példáján lényegében naprakészen mutatja be. Nem csak a kutatás célkitűzése és eredményei lehetnek érdekesek az MI hazai felsőoktatási integrációja szempontjából, hanem annak módszertana is. A hazai tudományos közösséget és egyetemi oktatókat ma ugyanezek a problémák foglalkoztatják, sok szempontból nagyon mi is hasonlóan gondolkodunk, hasonló félelmekkel küzdünk, mint ausztrál kollegáink. Erről azonban inkább csak közvetlen, a saját egyetemi környezetünkre vonatkozó tapasztalataink vannak, hiszen - szemben az üzleti szférával, ahol az MI bevezetésének és alkalmazásának helyzetéről már több kiváló összefoglaló készült – ilyen átfogó igényű, empirikus magyar felsőoktatási kutatások – kevés kivétellel - még nem igazán folytak. 

A kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon arról, hogyan használják az ausztrál egyetemi dolgozók a generatív mesterséges intelligencia (MI) eszközeit a mindennapi munkájukban. Ez a téma különösen fontos az oktatási, kutatási és adminisztratív folyamatok digitalizációjának előrehaladásával, hiszen az MI technológiák, mint például a ChatGPT, alapvetően formálhatják át az egyetemi élet különböző aspektusait. A kutatás feltárta az MI eszközök elterjedtségét, az egyes tudományterületeken betöltött szerepét, valamint a technológia használatával kapcsolatos előnyöket és kihívásokat.

A válaszadók megoszlása tudományágak szerint

A kutatásban összesen 3421 ausztrál egyetemi dolgozó vett részt, akik különböző intézményekből és szerepkörökből érkeztek. A résztvevők között megtalálhatók voltak teljes állású akadémiai dolgozók, részmunkaidős vagy alkalmi oktatók, valamint szakmai és adminisztratív munkakörben dolgozó személyek is. A kutatás külön figyelmet fordított a vezető beosztású dolgozók véleményére, mivel az ő döntéseik jelentős hatással lehetnek az MI technológiák egyetemi szintű bevezetésére és használatára. A válaszadók többsége nagy tapasztalattal rendelkezett, az átlagéletkor 44,8 év volt, a résztvevők 60,5%-a nő volt, ami jól tükrözi az egyetemeken dolgozók változatos összetételét.

A válaszadók megoszlása nem és kor szerint

A kutatás során alkalmazott módszertan egy online kérdőívből állt, amely 2024-ben nyolc héten át volt elérhető a résztvevők számára. A kérdőív kiterjedt kérdéseket tartalmazott az MI használatára, beleértve a konkrét eszközöket, felhasználási módokat, gyakoriságot és a felhasználók véleményét. A kutatók kvalitatív és kvantitatív adatelemzési módszereket egyaránt alkalmaztak a kapott válaszok értékeléséhez. A kérdőív nemcsak az MI technológia alkalmazását mérte fel, hanem azt is, hogy a dolgozók milyen mértékben érzik magukat felkészültnek annak használatára, milyen képzési igényeket támasztanak, illetve milyen etikai kérdéseket tartanak fontosnak.

A kutatás egyik kiemelt célja volt, hogy megértse, hogyan használják a dolgozók a generatív MI-t különböző feladatokhoz, mint például az oktatás, a tananyagfejlesztés, a kutatás és az egyetemi adminisztráció. A kérdőívben a válaszadók számos MI eszközt említettek, többek között a ChatGPT-t és a Microsoft Copilotot, valamint egyéb specifikus, például képfelismerésre, programozásra és szöveggenerálásra szolgáló eszközöket. A kutatás feltárta, hogy az MI alkalmazása különböző mértékben terjedt el az egyes tudományterületeken: míg az informatika, a mérnöki és a gazdasági tudományok területén széles körben használták ezeket az eszközöket, addig a humán tudományokban és a természetvédelmi tanulmányokban kevésbé volt elterjedt az MI.

A kutatás során nagy hangsúlyt kapott az MI használatával kapcsolatos etikai kérdések vizsgálata is. Számos résztvevő kifejezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy az MI eszközök milyen hatással lehetnek az akadémiai integritásra, különös tekintettel a plágium kérdésére és arra, hogy az MI által generált tartalmak mennyiben tekinthetők eredeti alkotásnak. A kutatók ezen kérdéseket is részletesen vizsgálták, és arra a következtetésre jutottak, hogy az egyetemeknek világos irányelvekre van szükségük az MI használatával kapcsolatos etikai kérdések kezelésére, és nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a dolgozók megfelelő képzésére és felkészítésére.

Összességében a kutatás átfogó képet adott az ausztrál egyetemi dolgozók MI használatáról, bemutatta annak előnyeit, valamint rávilágított azokra a kihívásokra, amelyekkel az egyetemek szembesülhetnek a technológia elterjedésével kapcsolatban. A módszertan alapossága és a résztvevők széles köre lehetőséget adott arra, hogy a kutatás releváns és hasznos adatokat szolgáltasson az MI jövőbeni alkalmazásával kapcsolatban az ausztrál felsőoktatásban.

A mesterséges intelligencia használatának elterjedtsége

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy a generatív mesterséges intelligencia (GenAI) használata egyre növekvő tendenciát mutat az ausztrál egyetemek dolgozói körében. A kutatásban részt vevő 3,421 válaszadó 71%-a jelezte, hogy már használt MI-eszközöket a munkája során, ami a digitális eszközök elfogadottságának és szerepének jelentős növekedését mutatja az oktatási szférában. Az oktatói személyzet körében különösen magas volt a használat aránya, 75%-uk nyilatkozott úgy, hogy már beépítette munkafolyamataiba a mesterséges intelligenciát. A szakmai személyzet esetében ez az arány valamivel alacsonyabb, 69%, míg az alkalmi munkavállalók között 62% használta az MI-t valamilyen formában.

A mesterséges intelligencia használata munkahelyi és személyes feladatokra munkaköri szerepek szerint

A vezető pozícióban dolgozó munkatársak között az MI használata még elterjedtebb, 81%-uk nyilatkozott úgy, hogy az MI technológiák valamilyen formában segítették a munkavégzésüket. Ez arra utal, hogy a vezetők – akik felelősek a stratégiai döntésekért – hajlamosabbak felismerni az MI előnyeit és integrálni azt az egyetemi működés különböző területeire, beleértve az adminisztrációt, a tananyagfejlesztést és a kutatási tevékenységeket.

Az MI alkalmazása különböző tudományterületeken

A tanulmány szerint az MI használatának elterjedtsége jelentősen eltér a különböző tudományterületek között. Az informatikai, mérnöki és menedzsment területeken dolgozó oktatók nagyobb valószínűséggel alkalmazzák a mesterséges intelligenciát munkájukban, míg az agrár- és környezettudományok, valamint a természettudományok területén kevésbé gyakori az MI alkalmazása. Az MI technológiák különösen hasznosak az olyan területeken, ahol nagy mennyiségű adatot kell elemezni, vagy ahol a technológiai innováció közvetlen előnyökkel járhat a kutatási és oktatási folyamatokban.

A mesterséges intelligencia használata a munkához - tudományágak szerint

Az MI használata nem csupán a tudományterülettől, hanem az egyetemi beosztástól is függ. Az akadémiai személyzet esetében a legmagasabb szintű beosztásokban, például professzorok és docensek körében az MI használata elterjedtebb, mint az alacsonyabb beosztásokban dolgozók körében. Azon oktatók, akik kutatási és oktatási feladatokat is ellátnak, nagyobb valószínűséggel alkalmazzák az MI-t, mint azok, akik csak tanítanak, vagy csak kutatnak. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a generatív MI eszközök nagy segítséget nyújtanak a kutatási kérdések generálásában, az irodalomkutatásban, valamint a tananyagfejlesztésben és az értékelési rendszerek kidolgozásában is.

Az MI technológiák felfedezése és kipróbálása

A tanulmány külön kitér arra is, hogy az egyetemi dolgozók milyen MI-eszközöket használnak. Az egyik leggyakrabban használt eszköz a ChatGPT volt, amelyet a felhasználók 88%-a alkalmazott a munkája során. A Microsoft Copilotot 37% használta, míg más specifikus MI-eszközöket, például képkészítésre és szoftverfejlesztésre szánt eszközöket kevesebben. A válaszadók több mint egyharmada csupán egyetlen MI-eszközt használt, míg egy kis számú dolgozó (körülbelül 4%) tíz vagy annál több eszközt próbált ki.

Az MI használata az egyetemi feladatokban

Az ausztrál egyetemeken a mesterséges intelligencia különböző területeken nyújt segítséget a dolgozók számára. A tanulmány alapján világossá vált, hogy a generatív MI-eszközök egyik legfőbb alkalmazási területe az irodalomkutatás volt, ahol az MI képes gyorsan összegyűjteni és rendszerezni az adott kutatási területhez kapcsolódó szakirodalmat.

Az egyik válaszadó, egy oktató, így fogalmazott: „Az MI-eszközök, különösen a ChatGPT, hatékonyan segítenek az irodalom feltárásában. Képesek vagyunk rövid idő alatt összefoglalni a releváns forrásokat, ami jelentősen lerövidíti a kutatási időt.”

A mesterséges intelligencia használata az irodalomkutatásban

Ezen kívül az MI kiemelt szerepet játszott az írás és az információ összegzésében, különösen a tananyagok és kutatási jelentések megírásában. Az MI-eszközök gyorsan képesek nagy mennyiségű információt feldolgozni és releváns részeket kiemelni, amit sok oktató ki is használt.

Egy válaszadó ezt mondta: „A generatív mesterséges intelligencia rendkívül hasznos volt a kutatási jelentések és tanulmányok írása során, mivel képes volt röviden és tömören összefoglalni a hosszabb szövegeket, ami időt takarított meg nekem.”

A mesterséges intelligencia szerepe a tananyagfejlesztésben

A mesterséges intelligencia másik fontos alkalmazási területe a tananyagfejlesztés. Az MI-t széles körben használták új tananyagok létrehozására, valamint meglévő oktatási anyagok átdolgozására és optimalizálására. A technológia lehetővé tette az oktatók számára, hogy személyre szabottabb és interaktívabb tanulási élményt nyújtsanak a hallgatóknak. Például az MI segítségével könnyebben adaptálhatók a tananyagok a különböző tudásszintekhez és tanulási stílusokhoz.

Egy oktató ezt mondta: „Az MI segítségével sikerült olyan tananyagot fejleszteni, amely jobban alkalmazkodik a hallgatók egyéni igényeihez. A technológia lehetővé teszi számunkra, hogy folyamatosan frissítsük és optimalizáljuk az oktatási tartalmakat.”

A tanítási módszerek terén is jelentős előrelépést hozott az MI, különösen a távoktatás és az online tanulás fejlődésével. Az MI által nyújtott adatfeldolgozási és elemzési képességek lehetővé tették az oktatók számára, hogy részletesebb visszajelzéseket adjanak a hallgatóknak, és jobban nyomon követhessék a tanulási folyamatokat. Az értékelésben az MI különösen hasznos volt az automatikus visszajelzés és az értékelési rendszerek fejlesztésében, amely jelentős időt és erőforrást takarított meg az oktatók számára.

Miért nem használják egyesek az MI-t?

Az MI technológiák elterjedése az ausztrál egyetemeken sem mentes a kihívásoktól. A tanulmány rámutatott, hogy sok dolgozó még mindig bizonytalan az MI használatában, és nem érzi magát elég felkészültnek a technológia alkalmazásához. Ez különösen igaz azokra a dolgozókra, akik kevésbé járatosak a digitális technológiák világában, vagy akiknek munkaköre nem igényel közvetlen technológiai alkalmazásokat.

Az egyik válaszadó ezt fogalmazta meg: „Bár hallottam már az MI-ről, és érdekesnek találom, nem érzem magam elég magabiztosnak ahhoz, hogy ténylegesen alkalmazzam a munkám során. Úgy érzem, több képzésre és támogatásra lenne szükség ahhoz, hogy megfelelően kihasználhassam a technológia nyújtotta lehetőségeket."

Az egyetemi dolgozók 29%-a, akik nem használtak MI-t a munkájuk során, különböző okokat neveztek meg arra, hogy miért nem alkalmazzák ezt a technológiát. A leggyakoribb indok az volt, hogy az MI nem tűnt hasznosnak vagy relevánsnak az adott feladatkörben. Egyes szakmai dolgozók például úgy nyilatkoztak, hogy bár kipróbálták a ChatGPT-t vagy a Microsoft Copilotot, még nem érezték szükségét annak, hogy valóban beépítsék munkafolyamataikba.

Egy válaszadó így fogalmazott: „Felfedeztem néhány chat eszközt, például a ChatGPT-t és a CoPilotot, hogy munkahelyi kérdéseket tegyek fel, de még nem volt szükségem arra, hogy ténylegesen alkalmazzam őket a munkám során."

Ez a megjegyzés jól tükrözi, hogy az MI technológia egyelőre nem minden munkakörben vagy feladatkörben bizonyul nélkülözhetetlennek. Különösen azokban az esetekben, ahol az emberi munka specifikus kreatív vagy problémamegoldó képességeket igényel, az MI alkalmazása még mindig korlátozott.

Több válaszadó is arról számolt be, hogy nem rendelkeznek elegendő ismerettel a technológiáról, és ezért nem érzik magukat elég felkészültnek annak használatára. Az MI-től való bizonytalanságot és ismerethiányt gyakran említették azok a válaszadók, akik ritkán vagy egyáltalán nem használtak digitális eszközöket munkájuk során.

Egy tudományos kutató ezt mondta: „Nem érzem magam elég magabiztosnak, hogy mesterséges intelligenciát használjak a munkámhoz. Úgy gondolom, hogy több képzésre lenne szükség ahhoz, hogy jobban megértsem, hogyan segíthet az MI az én területemen."

Ez a bizonytalanság különösen az idősebb generációk körében jelentkezett, akik nem feltétlenül járatosak a digitális technológiák világában. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a megfelelő képzési és támogatási rendszerek hiánya is hozzájárul ahhoz, hogy sok dolgozó nem használja az MI-t.

Vezetői vélemények és megközelítések

Az egyetemi felsővezetők különösen érdeklődnek az MI iránt, hiszen a technológia lehetőségei nem csak az oktatási folyamatokat, hanem az egyetemi működés különböző aspektusait is érintik. Az MI hatékonysága különösen a nagy mennyiségű adat elemzésében és feldolgozásában mutatkozik meg, ami kulcsfontosságú a döntéshozatali folyamatokban.

Egy vezető így fogalmazott: „Az MI nem csupán az oktatásban, hanem az egyetem működésének minden területén forradalmi lehetőségeket rejt magában. A technológia segítségével sokkal gyorsabban és hatékonyabban tudjuk elemezni a különböző adatokat, ami jobb stratégiai döntéshozatalt eredményez.”

A vezetők abban is egyetértenek, hogy az egyetemeknek világos irányelveket kell kidolgozniuk az MI használatával kapcsolatban. Sokan hangsúlyozták, hogy a dolgozók képzése és az MI-eszközök biztonságos alkalmazása kulcsfontosságú az egyetemi szférában. A technológia elterjedése egyértelműen pozitív hatással lehet az oktatás és kutatás minőségére, de csak akkor, ha az etikai és szakmai kérdések megfelelően kezelve vannak.

Etikai kifogások

Az MI használatával kapcsolatos etikai aggályok szintén jelentős tényezőként merültek fel a felmérés során. Több dolgozó kifejezte aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a generatív mesterséges intelligencia technológiák, különösen a szövegalkotás területén, alááshatják az emberi tevékenységeket, mint például az írás, a kreativitás és a kritikai gondolkodás.

Egy válaszadó így fogalmazott: „A generatív mesterséges intelligencia eszközeit plágiumnak tekintem. A mai felhasználások, különösen a kreatív iparágakban, olyan gépi tanulási rendszereket használnak, amelyek mások kreatív munkáit alkalmazzák engedély nélkül."

Ez a megjegyzés rávilágít arra a jogi és etikai kérdésre, hogy az MI rendszerek gyakran mások munkáira építenek, anélkül, hogy engedélyt kérnének vagy megfelelően hivatkoznának az eredeti alkotókra. Ez különösen a kreatív iparágakban okoz problémát, ahol az eredetiség és az alkotói jogok védelme központi szerepet játszik. Az MI technológia elterjedése tehát komoly etikai vitákat generálhat a szerzői jogok és a szellemi tulajdon védelme terén.

Ezen kívül több válaszadó úgy vélte, hogy az MI használata a felsőoktatásban veszélyezteti az emberi kreativitás és gondolkodás központi szerepét. Az MI által generált tartalmakat sokan mechanikusnak és „lélektelennek” tartják, mivel a gépi tanulási rendszerek nem képesek az emberi tapasztalatok és érzelmek reprodukálására.

Egy alkalmi óraadó ezt így fogalmazta meg: „Szeretem magam átgondolni a dolgokat, ahelyett, hogy egy számítógépre bíznám a gondolkodást. Úgy érzem, hogy az MI használata elhomályosíthatja a kreatív és kritikai gondolkodás képességét."

Több válaszadó is hasonlóan vélekedett arról, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása különösen veszélyezteti a humán tudományokban és a kreatív területeken dolgozók szakmai identitását. Sokan attól tartanak, hogy az MI által végzett munkák automatizálása hosszú távon a felsőoktatási dolgozók szerepének és jelentőségének csökkenéséhez vezethet.

Egy másik válaszadó így fogalmazott: „Az írás és a gondolkodás alapvető fontosságú a munkánkban. Ha nem mi végezzük ezt, akkor miért létezünk akadémikusokként?"

Ez a megjegyzés rávilágít arra az alapvető kérdésre, hogy milyen szerepet fog betölteni az ember a jövő oktatásában és kutatásában, ha az MI technológiák egyre több feladatot automatizálnak.

Hogyan kellene reagálniuk az egyetemeknek?

Az MI technológiák egyre szélesebb körű elterjedése komoly kihívások elé állítja az ausztrál egyetemeket. Az egyetemi dolgozók által megfogalmazott vélemények és a tanulmány eredményei alapján egyértelmű, hogy az egyetemeknek aktívan reagálniuk kell ezekre a változásokra, különösen az MI használatának szabályozása és támogatása terén.

Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy az MI használatának mértéke és módja erősen eltér az egyetemi dolgozók különböző csoportjai között. A vezetői szinteken dolgozók és az informatikai területen tevékenykedők sokkal nagyobb mértékben használják a mesterséges intelligenciát, mint a humán tudományokban vagy az adminisztratív területeken dolgozók. Ez az eltérés azt jelzi, hogy az egyetemeknek több figyelmet kellene fordítaniuk arra, hogy minden dolgozó hozzáférjen a megfelelő képzési lehetőségekhez és eszközökhöz, függetlenül attól, hogy milyen területen dolgoznak.

Az egyik válaszadó kiemelte: „Az MI technológia használata gyorsan fejlődik, de az egyetemeknek fel kell zárkózniuk. Szükség van átfogó képzési programokra, amelyek segítenek a dolgozóknak megérteni, hogyan használhatják az MI-t a mindennapi munkájukban, anélkül, hogy attól kellene tartaniuk, hogy az veszélyezteti a szakmai szerepüket."

Ez a vélemény rávilágít arra, hogy az MI bevezetése az egyetemi munkakörnyezetbe nem csupán technikai kérdés, hanem kulturális és oktatási probléma is. Az egyetemeknek átfogó stratégiát kell kidolgozniuk arra vonatkozóan, hogyan tudják a dolgozóikat felkészíteni az MI használatára. Ez magában foglalhatja nemcsak a technikai képzést, hanem az etikai kérdésekkel kapcsolatos iránymutatásokat és támogatást is.

A mesterséges intelligencia használatára vonatkozó egyetemi politikát ismerők megoszlása

A szabályozási keretek kialakítása

A felmérésben megkérdezett egyetemi dolgozók egyetértettek abban, hogy az MI használatára vonatkozó szabályozások és iránymutatások hiánya súlyos problémát jelenthet. Mivel az MI technológia gyorsan fejlődik, az egyetemek gyakran nehéz helyzetben vannak, amikor megpróbálnak lépést tartani a változásokkal. Több válaszadó is hangsúlyozta, hogy az egyetemeknek világos és átlátható irányelvekre van szükségük az MI használatára vonatkozóan.

Egy válaszadó így fogalmazott: „Jelenleg nincs elég világos szabályozás az MI használatával kapcsolatban. Sokszor nem tudjuk, mi számít etikusnak vagy elfogadhatónak az MI eszközök használatakor, és ez bizonytalanságot szül a dolgozók körében.”

Ez a megjegyzés egyértelműen jelzi, hogy az MI használata körül kialakuló etikai kérdések nem csupán filozófiai problémák, hanem valós kihívásokat jelentenek az egyetemi mindennapokban. Az egyetemeknek olyan iránymutatásokat kell kidolgozniuk, amelyek segítenek eligazodni a mesterséges intelligencia alkalmazása során felmerülő etikai dilemmákban, és biztosítják, hogy a technológia használata összhangban legyen az intézmény értékeivel és céljaival.

Képzés és biztonság

A felmérés résztvevői szerint az egyetemeknek nagyobb hangsúlyt kell fektetniük a dolgozók képzésére, és biztosítaniuk kell, hogy mindenki hozzáférjen a legfrissebb MI technológiákhoz. Ez különösen fontos, mivel a tanulmányból kiderült, hogy sok dolgozó nem érzi magát elég felkészültnek az MI alkalmazására.

Egy válaszadó szerint: „Az egyetemeknek proaktívan kellene foglalkozniuk az MI képzéssel. Jelenleg sok dolgozó nem kap megfelelő támogatást, és nincs hozzáférése a szükséges eszközökhöz."

A képzési programok mellett a válaszadók arra is felhívták a figyelmet, hogy az egyetemeknek biztosítaniuk kell, hogy az általuk használt MI eszközök biztonságosak és megbízhatóak legyenek. Az adatbiztonság és a személyes adatok védelme kiemelten fontos szempont az egyetemi környezetben, ahol rengeteg érzékeny adatot kezelnek.

Egy másik válaszadó így fogalmazott: „Az MI eszközök használata során kulcsfontosságú, hogy az egyetemek garantálják az adatok biztonságát és védelmét. Nem használhatunk olyan eszközöket, amelyek veszélyeztetik a hallgatók vagy a dolgozók adatainak biztonságát."

Ez a megjegyzés rávilágít arra, hogy az MI használatának nem csak technológiai, hanem adatbiztonsági és adatvédelmi következményei is vannak. Az egyetemeknek gondoskodniuk kell arról, hogy az MI eszközök megfeleljenek a legmagasabb biztonsági követelményeknek, és biztosítsák, hogy az érzékeny adatok biztonságban maradjanak.

Egyensúly az MI előnyei és hátrányai között

Az MI használatával kapcsolatban megosztott vélemények tükrözik azt a kihívást, amellyel az egyetemeknek szembe kell nézniük. Míg sokan elismerik a mesterséges intelligencia előnyeit, különösen a kutatásban és az oktatásban, mások aggódnak az etikai kérdések és az emberi munkahelyek lehetséges elvesztése miatt.

Egy válaszadó ezt mondta: „Az MI kétségtelenül forradalmi technológia, de az egyetemeknek ügyelniük kell arra, hogy az emberi szerep ne csökkenjen a munkafolyamatokban. Az oktatás és a kutatás alapvetően emberi tevékenységek, és az MI nem helyettesítheti ezt."

Ez a megjegyzés jól tükrözi azokat az aggodalmakat, amelyeket sokan megfogalmaztak az MI elterjedésével kapcsolatban. Az egyetemeknek tehát olyan stratégiákat kell kidolgozniuk, amelyek egyensúlyt teremtenek az MI technológia előnyeinek kihasználása és az emberi munkahelyek megőrzése között. Az MI képes hatékonyabbá és gyorsabbá tenni a munkafolyamatokat, de az emberi kreativitás és gondolkodás szerepe továbbra is elengedhetetlen marad.

Az MI jövője az ausztrál egyetemeken

Az MI alkalmazása még csak a kezdeti szakaszban van, de a tanulmány szerint egyértelmű, hogy a technológia egyre fontosabb szerepet fog betölteni az ausztrál egyetemeken. Az MI lehetőségei messze túlmutatnak az oktatási anyagok fejlesztésén, és alapjaiban változtathatják meg a kutatás, az oktatás és az egyetemi adminisztráció módját. A tanulmányból kiderül, hogy az ausztrál egyetemek már most elkezdték kiaknázni az MI nyújtotta lehetőségeket, de a technológia teljes körű alkalmazása még kihívásokat jelent.

A tanulmány alapján egyértelmű, hogy az ausztrál egyetemek számára a mesterséges intelligencia (MI) nem csupán jelenkori kihívás, hanem a jövőbeni fejlődés egyik alapköve is. Az egyetemi dolgozók többsége egyetértett abban, hogy az MI technológiák egyre fontosabb szerepet fognak játszani az oktatás, a kutatás és az egyetemi adminisztráció területén. Az MI számos lehetőséget kínál a tanulási módszerek modernizálására és az egyetemi élet hatékonyabbá tételére, azonban egyesek szerint a technológia hatásai komoly kérdéseket vetnek fel.

Az egyik legfontosabb jövőbeli kihívás az MI integrálása a tantervbe. Több válaszadó szerint az MI eszközök nem csupán a dolgozók munkáját fogják támogatni, hanem egyre inkább a hallgatók oktatási folyamataiban is központi szerepet kapnak.

Egy válaszadó így fogalmazott: „A mesterséges intelligencia a hallgatók számára is egyre fontosabb eszköz lesz. Az egyetemeknek meg kell találniuk a módját annak, hogyan építhetik be az MI-t az oktatási anyagokba és módszerekbe, anélkül, hogy az automatizálás teljesen átvinné a tanulási folyamatokat."

Ez a vélemény jól tükrözi azt a tendenciát, amely szerint az MI nem csupán a dolgozók munkáját forradalmasíthatja, hanem a hallgatói tanulási folyamatokat is megváltoztathatja. Az MI segítségével például lehetővé válik a személyre szabottabb tanulási élmény nyújtása, amely figyelembe veszi a hallgatók egyéni igényeit és tudásszintjét. Ugyanakkor fontos, hogy a technológia ne váljon a tanulás központi elemévé, és az emberi oktatók továbbra is meghatározó szerepet játszanak a tudás átadásában.

Az MI hatása a kutatásokra és az egyetemi innovációra

A tanulmány arra is rámutatott, hogy az MI különösen nagy hatást fog gyakorolni az egyetemi kutatásokra és az innovációra. Az MI rendszerek segítségével a kutatók gyorsabban és hatékonyabban tudják feldolgozni a nagy mennyiségű adatot, ami különösen fontos a természettudományos és technológiai kutatásokban.

Egy válaszadó szerint: „A mesterséges intelligencia rendkívüli módon felgyorsíthatja a kutatási folyamatokat. Az adatelemzés és a modellezés terén olyan lehetőségeket kínál, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, és ezáltal növelheti a kutatások hatékonyságát és eredményességét."

Az MI tehát forradalmi változásokat hozhat a kutatás világában, különösen a nagy adatmennyiségekkel dolgozó tudományágakban, mint például a biotechnológia, az orvostudomány, a fizika vagy a mesterséges intelligencia önmaga. Ugyanakkor az MI által nyújtott lehetőségek nem csupán a tudományos felfedezések gyorsabb előmozdításában rejlenek, hanem az interdiszciplináris kutatások új formáinak megjelenésében is.

A tanulmányból az is kiderült, hogy az MI segítségével olyan új kutatási módszerek és eszközök fejleszthetők ki, amelyek eddig nem voltak elérhetők. Ez különösen fontos lehet az adatok vizualizációjában, a prediktív elemzésekben és az automatikus modellalkotásban, amelyek révén a kutatók mélyebb betekintést nyerhetnek a vizsgált jelenségekbe.

Egy kutató így vélekedett: „Az MI segítségével olyan új módszerekhez és eszközökhöz férhetünk hozzá, amelyekkel mélyebben és pontosabban tudjuk elemezni a kutatási adatokat. Ez forradalmasíthatja a tudományos módszertant."

Az MI hatása az egyetemi munkahelyekre

Az MI bevezetésének egyik legkomolyabb kérdése, hogy milyen hatással lesz az egyetemi dolgozók munkahelyére és szerepére. A tanulmányban részt vevők közül többen aggódtak amiatt, hogy az MI automatizálhatja az egyetemi adminisztráció és oktatás bizonyos területeit, ami a munkahelyek csökkenéséhez vezethet.

Egy válaszadó ezt mondta: „Aggódom, hogy az MI bevezetése hosszú távon a munkahelyek csökkenéséhez vezethet az egyetemen. Az automatizáció sok adminisztratív feladatot átvállalhat, és ez veszélyeztetheti az emberek szerepét."

Ez az aggodalom rávilágít arra a problémára, hogy az MI technológia, bár számos előnyt kínálhat az egyetemi munkafolyamatok hatékonyságának növelésében, hosszú távon komoly kihívásokat is jelenthet az emberi munkahelyek megőrzése szempontjából. Az egyetemeknek tehát fel kell készülniük arra, hogy a technológiai fejlődéssel együtt járó változásokat megfelelő módon kezeljék, és biztosítsák, hogy az MI technológia ne veszélyeztesse a dolgozók munkahelyeit, hanem inkább segítse azok munkáját.

Az egyetemek szerepe az MI jövőjében

Az egyetemek kulcsszerepet játszhatnak az MI jövőjének alakításában. Az ausztrál egyetemek nem csupán a technológia felhasználói, hanem az MI kutatásában és fejlesztésében is fontos szerepet játszanak. A tanulmány szerint az egyetemeknek fel kell ismerniük, hogy az MI nem csupán eszköz, hanem egy olyan technológia, amely hosszú távon átalakíthatja az oktatás, a kutatás és az adminisztráció minden területét.

Egy vezető így fogalmazott: „Az MI nem csupán egy új eszköz, hanem egy olyan technológia, amely alapjaiban fogja megváltoztatni az egyetemek működését. Az egyetemeknek fel kell készülniük arra, hogy aktívan részt vegyenek az MI fejlesztésében, és biztosítsák, hogy a technológia használata összhangban legyen a társadalmi és etikai normákkal."

Ez a megjegyzés jól tükrözi azt a felismerést, hogy az egyetemek nem csupán passzív résztvevői a technológiai fejlődésnek, hanem aktív alakítói is lehetnek annak. Az egyetemeknek tehát nem csupán arra kell figyelniük, hogyan használhatják fel az MI-t a saját működésük javítása érdekében, hanem arra is, hogy hogyan járulhatnak hozzá a technológia fejlesztéséhez és etikus alkalmazásához.

Az MI technológiák gyors fejlődése világosan mutatja, hogy a mesterséges intelligencia hosszú távon alapvető szerepet fog betölteni az egyetemi életben. Az MI segítségével nem csupán az oktatás és a kutatás válhat hatékonyabbá, hanem az egyetemi adminisztráció és a döntéshozatal is új szintre emelkedhet. Ugyanakkor a technológia bevezetése komoly kihívásokat is magában hordoz, különösen az etikai kérdések és a munkahelyek védelme terén.

Az ausztrál egyetemek számára 2024 őszén a legfontosabb feladat, hogy megtalálják az egyensúlyt az MI előnyeinek kihasználása és az emberi munka, kreativitás és etikai normák védelme között. A kutatás alapján egyértelmű, hogy az egyetemek már most elkezdték kiaknázni az MI lehetőségeit, de a technológia teljes körű integrációja még komoly feladatokat és döntéseket igényel.

Érdemes lesz tehát nyomon követni a jövő ausztrál fejleményeit – s megtanulni mindazt, ami hazai viszonyaink között is hasznosítható lehet.

 A cikk emberi és mesterséges intelligencia együttműködésével jött létre. 

McDonald, P., Hay, S., Cathcart, A. & Feldman, A. (2024). Apostles, Agnostics and Atheists: Engagement with Generative AI by Australian University Staff. Brisbane: QUT Centre for Decent Work and Industry. 

https://eprints.qut.edu.au/252079

ChatGPT az osztályteremben – az oktatási célú mesterséges intelligencia jövője

 

Saif Hussaini ChatGPT in the Classroom: The Future of Educational AI című könyve átfogóan tárgyalja, hogyan alakíthatja át a mesterséges intelligencia a felsőoktatás és felnőttképzés világát. Bemutatja, hogyan lehet bevezetni a ChatGPT-t az oktatás különböző területein, gyakorlati javaslatokat ad arra, hogyan kezdhető el az MI fokozatos beépítése a képzési folyamatokba, az iskolai és egyetemi adminisztrációba. A könyv utolsó fejezete a tanárok képzésének fontosságát és az etikai szempontokat kiemelve az MI oktatási jövőképének megrajzolására is kísérletet tesz.

A Kanadában élő Saif Hussaini a mesterséges intelligencia egyik elismert szakértője, számos, az MI alkalmazási lehetőségeivel kapcsolatos a könyv írója. Mechatronikai mérnöki háttérrel rendelkezik, amelyet a University of Ontario Institute of Technology intézményében szerzett, és a Mechatronics, Robotics, and Automation Engineering területére specializálódott. Korábbi pályafutása során az Aerospace & Defense, valamint az orvosi eszközök iparágában tevékenykedett, ahol automatizált megoldásokat fejlesztett ki, és jelentős költségmegtakarítást ért el vállalatai számára, például a gyártási folyamatok optimalizálásával és minőségbiztosítási rendszerek bevezetésével. A Baylis Medical-nál és a Celestica-nál eltöltött évek során olyan innovatív megoldásokat vezetett be, amelyek jelentős mértékben javították a termelési hatékonyságot.

Hussaini érdeklődése később a mesterséges intelligencia (MI) felé fordult, eddig több, mint 10 könyvet írt az MI különféle oktatási, üzleti és kreatív felhasználási lehetőségeiről.  2023-as könyve, a ChatGPT Toolkit for Leadership Professionals útmutatást ad arra, hogyan integrálhatják a vezetők az MI-t a mindennapi vezetési és menedzsment feladatokba. Az ugyancsak ebben az évben megjelent ChatGPT Mastery for Business - Transformation Strategies a ChatGPT üzleti felhasználási módjait vizsgálja, különös figyelmet fordítva az ügyfélszolgálatra, tartalomkészítésre és operatív kiválóságra, a ChatGPT Toolkit for HR Recruiters kész HR-prompt sablonokat kínál, amelyek segítik a toborzási folyamatok optimalizálását a ChatGPT segítségével. Különösen nagy népszerűséget ért el népszerűségnek The AI Showdown: Google Gemini vs OpenAI ChatGPT című könyvével, melyben a Google Gemini és a ChatGPT képességeinek, alkalmazásainak és hatásainak összehasonlító elemzését végezte el, a ChatGPT for Writers: Mastering Creative Writing with AI című, 2024-ben megjelent könyve hasznos tippeket és stratégiákat nyújtott íróknak arra, hogyan használhatják a ChatGPT-t a kreatív írásban és történetmesélésben.

Hussaini nagy figyelmet fordít a mesterséges intelligencia a társadalomra gyakorolt hatásának vizsgálatára és a felelős felhasználás kultúrájának megteremtésére. A 2024 elején megjelent ChatGPT in the Classroom című kötettel Hussaini célja az volt, hogy a ChatGPT és más MI-eszközök potenciálját az oktatás minden szintjén, kezdve az általános iskolától egészen az egyetemig és az élethosszig való tanulásig mutassa be. A könyv átfogó útmutatást kínál arról, hogyan lehet integrálni az MI-t az oktatási rendszerekbe, miközben részletesen elemzi az etikai és társadalmi kérdéseket is, amelyek az MI használatával járnak. Hussaini célja nem csak a technológia bemutatása, hanem annak megértése is, hogy miként tudja javítani az oktatás hatékonyságát és az egyéni tanulás támogatását. Bár természetesen érdekesek az általános- és középiskolákra vonatkozó fejtegetései, mint ahogy – az eddig vizsgált és bemutatott forrásokkal és a szakirodalom fővonalával egyezően – a felsőoktatásra vonatkozóan kifejtett, és az oktatói tevékenységre gyakorolt hatásokat vizsgáló gondolatai is. A következőkben arra térnénk ki részletesen, ahol túllép a megszokott témákon: ez a ChatGPT egyetemi adminisztratív folyamatokba való beépülésével, az egyetemen kívüli (felnőtt)oktatási képzésekbe való integrációjával és az oktatás jövőképével kapcsolatos gondolait igyekszünk összefoglalni, a hazai felsőoktatás előtt álló feladatokban való hasznosítás szándékával.

A ChatGPT a felsőoktatásban és az oktatói munkában

A könyv negyedik, A ChatGPT a felsőoktatásban című fejezete számos olyan kérdést tárgyal, amelyek gyakran felmerülnek a mesterséges intelligencia oktatási felhasználása kapcsán az irodalomban. A fejezet részletesen bemutatja, hogyan segíti a ChatGPT a hallgatók tanulási folyamatait, különös tekintettel arra, hogyan teszi személyre szabottá a tanulási élményt. Ezen túlmenően a szerző arra is kitér, hogy milyen változásokat hoz az MI az oktatók munkájában, különösen a tananyag fejlesztése és a hallgatói teljesítmény értékelése terén. A fejezet jelentős figyelmet szentel annak is, hogy a ChatGPT hogyan könnyíti meg a kutatási folyamatokat, különös tekintettel az információkeresésre, a forrásgyűjtésre és a szakdolgozatírásra.

Az irodalom gyakran vizsgálja, hogy az MI milyen mértékben növeli az oktatási rendszerek hatékonyságát, például a hallgatói visszajelzések automatizálásával. Ami azonban ebben a fejezetben különösen figyelemre méltó, az a ChatGPT szerepe a kutatási kérdések megfogalmazásában. Ez a téma ritkábban kerül elő az MI oktatási felhasználásáról szóló irodalomban, de a szerző hangsúlyozza, hogy a ChatGPT nemcsak az információkeresésben segíti a hallgatókat, hanem abban is, hogy jól megfogalmazott kutatási kérdéseket dolgozzanak ki. Ez különösen fontos a felsőoktatásban, ahol a kritikai gondolkodás és a megfelelő kutatási módszerek kiválasztása alapvető szerepet játszik a sikeres tudományos munkában. A fejezet egyedi megközelítése tehát rávilágít arra, hogy a ChatGPT nem csupán az oktatásban, hanem a kutatás minőségének javításában is fontos szerepet játszik.

A ChatGPT az oktatók számára című fejezet a mesterséges intelligencia oktatói munkában betöltött kérdéseit tekinti át, különösen arra fókuszálva, hogyan segítheti a ChatGPT az oktatók mindennapi feladatait. A fejezet kitér arra, hogy az MI jelentős támogatást nyújt a tananyagfejlesztésben, hiszen segítségével az oktatók gyorsabban és hatékonyabban készíthetnek oktatási anyagokat, amelyek jobban illeszkednek a diákok egyéni igényeihez. Emellett az MI támogatja a tanulók teljesítményének értékelését, különösen az automatikus visszajelzések terén, amelyek révén az oktatók azonnal láthatják, mely területeken van szükség további magyarázatra.

A fejezet részletesen tárgyalja, hogy a ChatGPT miként könnyítheti meg az oktatók professzionális fejlődését is. Ennek igénye az oktatók számára folyamatos kihívást jelent, hiszen az oktatási módszertanok és technológiák folyamatosan változnak. Hussaini könyvében rámutat, hogy a ChatGPT nemcsak a hallgatókat segíti a tanulásban, hanem az oktatók számára is kínál tanulási lehetőségeket. Az MI folyamatosan frissíti magát a legújabb oktatási kutatásokkal és módszertani fejlesztésekkel, így az oktatók mindig naprakészek lehetnek a legújabb trendekkel kapcsolatban.Az MI által folyamatosan frissített adatok és kutatási eredmények hozzáférhetővé teszik a legújabb oktatási módszereket, amelyek révén az oktatók naprakészek maradhatnak a tanítási technikák terén. Az MI segít abban is, hogy a tanárok az adminisztratív terheik egy részét automatizálhassák, például jelentések készítésével vagy a diákok haladásának nyomon követésével.

Különösen figyelemre méltó a fejezet azon megállapítása, hogy a ChatGPT lehetőséget nyújt az oktatók számára a tanulók támogatásában és mentorálásában is. A szerző hangsúlyozza, hogy az MI segítségével az oktatók pontosabban követhetik nyomon a diákok előmenetelét, és személyre szabott tanulási útvonalakat alakíthatnak ki számukra. Ez az egyedi aspektus különösen fontos, hiszen a tanulók egyéni igényeire szabott támogatás növeli a tanulás hatékonyságát és javítja az oktatók lehetőségeit a hallgatói fejlődés irányításában.

Az adminisztratív feladatok gyakran nagy terhet rónak az oktatókra, különösen akkor, ha nagyszámú hallgatóval dolgoznak. A ChatGPT jelentős segítséget nyújthat az adminisztratív feladatok automatizálásában, így az oktatók több időt fordíthatnak a tanításra és a hallgatókkal való személyes kapcsolattartásra. Hussaini rámutat, hogy az MI képes gyorsan és hatékonyan feldolgozni a hallgatói adatokat, jelentéseket készíteni, és segíteni a tanulmányi eredmények értékelésében (p. 166). Például, egy oktató a ChatGPT segítségével gyorsan elkészítheti a féléves jelentéseket a hallgatók teljesítményéről, és az MI képes átlátható módon összegyűjteni a legfontosabb adatokat, például a dolgozatok eredményeit, a részvételi arányokat és a diákok előmenetelét. Ezzel az oktatók több időt szánhatnak az órák előkészítésére és a diákok mentorálására.

A ChatGPT az oktatási adminisztrációban

Az oktatási adminisztráció a felsőoktatási intézmények egyik legfontosabb, ugyanakkor legterhelőbb része. Az adminisztrátorok naponta szembesülnek különböző kihívásokkal, legyen szó a tanulói adatok kezeléséről, a tanulmányi eredmények nyomon követéséről vagy az intézményi jelentések elkészítéséről. Hussaini szerint a ChatGPT jelentős mértékben megkönnyítheti és automatizálhatja ezeket a folyamatokat, időt és erőforrásokat felszabadítva az intézményvezetők számára. Ebben a fejezetben a szerző részletesen bemutatja, hogyan használható a ChatGPT az adminisztráció különböző területein, beleértve az adatkezelést, a jelentések készítését, az intézményi kommunikációt és a hallgatói tanulmányi eredmények értékelését is.

Az adatkezelés és az információk rendszerezése a felsőoktatási adminisztráció egyik legnagyobb kihívása. Hussaini könyvében kiemeli, hogy a ChatGPT képes hatékonyan feldolgozni és rendszerezni a hallgatói adatokat, legyen szó tanulmányi eredményekről, beiratkozási adatokról vagy akár a hallgatói elégedettségi felmérésekről. Az MI nemcsak gyorsabban és pontosabban képes feldolgozni az adatokat, hanem segít azok megfelelő struktúrába rendezésében is, így átláthatóbbá téve a hallgatói teljesítményt. Például egy egyetemi adminisztráció számára rendkívül hasznos lehet, ha a ChatGPT képes gyorsan lekérdezni az egyes hallgatók előmenetelével kapcsolatos adatokat, és ezeket releváns kategóriákba rendezni, például évfolyam, szak, tanulmányi átlag vagy részvétel alapján (p. 172). Ez megkönnyíti az adminisztrátorok számára, hogy időben reagáljanak a hallgatók problémáira, például ha valaki jelentős mértékben visszaesik a teljesítményében.

A felsőoktatási intézmények számára rendkívül fontos, hogy rendszeresen készítsenek jelentéseket, elemzéseket a hallgatók teljesítményéről, az intézményi eredményekről, valamint az adminisztratív folyamatokról. Ezek a jelentések nemcsak a belső használatra, hanem a felsőoktatási akkreditációs szervek és a kormányzati szervek számára is készülnek. Hussaini szerint a ChatGPT képes automatikusan generálni ezekhez a jelentésekhez szükséges adatokat, és segít az elemzések elkészítésében. Egy konkrét példa szerint, ha egy egyetem éves jelentést készít a hallgatói teljesítményekről és a diploma megszerzési arányokról, a ChatGPT gyorsan összegyűjti az adatokat, és átlátható formátumba rendezi azokat (p. 174). Az MI képes grafikonokat, táblázatokat és statisztikai elemzéseket generálni, amelyek segítik az egyetem vezetését abban, hogy átfogó képet kapjanak az intézmény teljesítményéről. Ez különösen hasznos, amikor az adminisztráció nagy mennyiségű adatot kell kezeljen, és pontos elemzésekre van szükség a döntéshozatalhoz.

A tanulmányi eredmények értékelése és nyomon követése az egyik legfontosabb adminisztratív feladat. Hussaini szerint a ChatGPT segítséget nyújthat abban, hogy az adminisztrátorok gyorsan hozzáférjenek a hallgatói teljesítményekhez kapcsolódó adatokhoz, és automatikusan elkészíthetik az értékeléseket. Az MI rendszerek képesek felismerni a hallgatói teljesítmények trendjeit, és javaslatokat tehetnek arra vonatkozóan, hogy milyen támogatási intézkedéseket kellene bevezetni a gyengébben teljesítő hallgatók számára (p. 176). Például, ha egy hallgató több féléven keresztül gyenge teljesítményt nyújt egy adott tantárgyban, a ChatGPT képes automatikusan értesíteni az adminisztrációt és az oktatókat, hogy megfelelő támogatást nyújtsanak a hallgatónak. Az MI javasolhat további mentorálást, tanácsadást vagy akár speciális tanulási útvonalakat, amelyek segíthetnek a hallgatónak a fejlődésben. Hussaini rámutat, hogy ez az automatizált nyomon követés jelentősen csökkenti az adminisztrátorok terheit, akiknek gyakran manuálisan kell feldolgozniuk ezeket az adatokat.

A felsőoktatási intézményekben az adminisztratív kommunikáció hatékonysága kulcsfontosságú a gördülékeny működés érdekében. Hussaini kiemeli, hogy a ChatGPT segíthet az intézményi kommunikáció automatizálásában, legyen szó hallgatói értesítésekről, intézményi hírlevelekről vagy akár személyre szabott üzenetekről. Az MI képes automatikusan generálni értesítéseket, amelyek releváns információkat tartalmaznak a hallgatók számára, például a beiratkozási határidőkről, vizsgákról vagy a tanulmányi eredményekről (p. 178). Egy konkrét példa alapján, ha egy egyetem értesítést szeretne küldeni a hallgatóknak a vizsgaidőszak közeledtéről, a ChatGPT gyorsan elkészíti az értesítést, és személyre szabja azt az egyes hallgatók számára. Az MI képes figyelembe venni az egyes hallgatók tanulmányi ütemtervét, és csak azokat az információkat küldi el, amelyek valóban relevánsak az adott hallgató számára. Ez a személyre szabott kommunikáció jelentősen növelheti az intézményi kommunikáció hatékonyságát, és csökkentheti az adminisztrátorok terheit.

A beiratkozási folyamatok kezelése és a hallgatói adatbázisok frissítése is jelentős kihívást jelent az adminisztráció számára, különösen a nagyobb egyetemeken. Hussaini könyvében rámutat, hogy a ChatGPT képes automatizálni a beiratkozási folyamatokat, segítve az adminisztrátorokat abban, hogy gyorsan és pontosan kezeljék a hallgatói adatokat. Az MI képes feldolgozni a hallgatói jelentkezéseket, rendszerezni az adatokat, és automatikusan frissíteni az intézményi adatbázisokat (p. 180). Egy példa szerint, ha egy egyetem több ezer hallgatói jelentkezést kezel, a ChatGPT képes automatikusan rendszerezni a jelentkezési adatokat, és értesítést küldeni a hallgatóknak a beiratkozási folyamat állásáról. Az MI ezen felül képes a beiratkozási adatok alapján előrejelzéseket készíteni az egyes szakok beiratkozási arányairól, ami segíthet az intézményvezetőknek a jövőbeli tervezésben.

A felsőoktatási intézmények számára rendkívül fontos, hogy megfeleljenek az akkreditációs követelményeknek és fenntartsák a magas színvonalú oktatást. Hussaini szerint a ChatGPT segíthet az intézményeknek az akkreditációs folyamatokban azáltal, hogy gyorsan és pontosan generálja az ehhez szükséges adatokat és jelentéseket. Az MI képes rendszerezni azokat az információkat, amelyek az akkreditációs követelmények teljesítéséhez szükségesek, például a hallgatói elégedettségi felmérések eredményeit, a tanári értékeléseket és a tanulmányi eredményeket (p. 182). Egy gyakorlati példa szerint, ha egy egyetemnek jelentést kell készítenie egy akkreditációs szervezet számára, a ChatGPT automatikusan összegyűjti az összes releváns adatot, és egy átfogó jelentést készít, amely bemutatja az intézmény teljesítményét az akkreditációs kritériumok alapján. Ez nemcsak jelentősen felgyorsítja a folyamatot, hanem biztosítja, hogy a jelentés átlátható és pontos legyen.

A hallgatói elégedettségi felmérések és a visszajelzések elemzése fontos eszköz az intézményi fejlődéshez és a tanulói igények megértéséhez. Hussaini szerint a ChatGPT képes automatikusan feldolgozni a hallgatói visszajelzéseket, és segíthet az adminisztrátoroknak a trendek és a hallgatói igények azonosításában. Az MI képes elemezni a hallgatói véleményeket, és javaslatokat tenni arra vonatkozóan, hogy milyen intézkedéseket kellene bevezetni a hallgatói elégedettség javítása érdekében (p. 184). Például, ha egy egyetem hallgatói elégedettségi felmérést készít, a ChatGPT képes gyorsan elemezni a válaszokat, és kiemelni azokat a területeket, ahol az intézmény fejlődhetne. Az MI javasolhat konkrét intézkedéseket, például a tananyag modernizálását vagy a hallgatói szolgáltatások bővítését, amelyek hozzájárulhatnak a hallgatói elégedettség növeléséhez.

A ChatGPT a felnőttoktatásban

A tantermen kívüli oktatás és élethosszig tartó tanulás egyre nagyobb jelentőséggel bír a felsőoktatásban, különösen a munkaerőpiaci elvárások folyamatos változása és a diákok egyéni tanulási útvonalainak bővülése miatt. Hussaini szerint a ChatGPT különösen alkalmas arra, hogy támogassa a hallgatók önálló tanulását, a felnőttképzési programokat és a szakmai készségek fejlesztését. Az MI számos területen alkalmazható a tantermen kívüli oktatásban, beleértve az egyéni mentorálást, a szakmai fejlődés támogatását és az interaktív tanulási tartalmak biztosítását.

A felsőoktatásban egyre nagyobb igény van a személyre szabott tanulási útvonalak kialakítására, amelyek figyelembe veszik a hallgatók egyéni érdeklődését és tanulási stílusát. Hussaini szerint a ChatGPT ebben kulcsszerepet játszhat, mivel képes olyan személyre szabott tanulási programokat ajánlani, amelyek a hallgatók egyéni igényeihez igazodnak. Az MI elemzi a diákok tanulmányi előrehaladását és preferenciáit, majd olyan forrásokat és feladatokat ajánl, amelyek segítenek a hallgatóknak elérni tanulmányi céljaikat. Például egy hallgató, aki szeretné mélyíteni a tudását egy adott tudományterületen, a ChatGPT segítségével egyéni tanulási tervet készíthet. Az MI nemcsak releváns forrásokat ajánl, hanem szisztematikus feladatokat és kihívásokat is javasol, amelyek segítségével a hallgató folyamatosan fejlődhet (p. 190). Ez különösen hasznos lehet a felnőttképzésben és az élethosszig tartó tanulásban, ahol a diákok gyakran egyéni ütemben haladnak a tanulásban.

A felsőoktatásban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a felnőttképzési programok, amelyek lehetővé teszik, hogy a hallgatók új szakmai készségeket sajátítsanak el vagy továbbfejlesszék meglévő tudásukat. Hussaini rámutat, hogy a ChatGPT kiváló eszköz lehet a felnőttképzés támogatásában, mivel képes olyan tanulási tartalmakat generálni, amelyek a munkaerőpiac elvárásaihoz igazodnak. Az MI segíthet a hallgatóknak abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban sajátítsák el a szükséges szakmai készségeket. Például, ha egy hallgató projektmenedzsment képességeit szeretné fejleszteni, a ChatGPT képes olyan gyakorlati feladatokat és esettanulmányokat generálni, amelyek segítenek a hallgatónak a tanulásban. Az MI képes figyelembe venni a hallgató előzetes ismereteit, és olyan feladatokat ajánlani, amelyek új kihívásokat jelentenek, ugyanakkor hozzájárulnak a meglévő készségek továbbfejlesztéséhez (p. 192). Hussaini kiemeli, hogy a felnőttképzésben a ChatGPT különösen hasznos lehet a folyamatos szakmai fejlődés biztosításában, hiszen a hallgatók saját ütemben haladhatnak, és személyre szabott visszajelzéseket kapnak.

A távoktatás és az online tanulás az elmúlt években rendkívüli mértékben megnövekedett, különösen a digitális technológiák fejlődése és a világjárvány hatásai miatt. Hussaini szerint a ChatGPT kiemelkedő szerepet játszhat az online tanulásban, mivel képes interaktív tananyagokat és feladatokat biztosítani, amelyek segítik a diákokat az önálló tanulásban. Az MI használatával a tanulás dinamikusabbá és személyre szabottabbá válik, ami növeli a diákok elkötelezettségét és motivációját. Egy gyakorlati példa alapján, ha egy hallgató online kurzuson vesz részt digitális marketing témakörben, a ChatGPT képes személyre szabott feladatokat és kvízeket biztosítani, amelyek segítenek a tanulásban. Az MI nemcsak a tanulási tartalmakat generálja, hanem folyamatos visszajelzést is ad a hallgatónak a teljesítményéről, így lehetővé téve a folyamatos fejlődést (p. 194). Az online tanulásban a ChatGPT jelentős mértékben növeli a tanulási élményt azáltal, hogy interaktív és testreszabott oktatási anyagokat kínál.

A mentorálás és tanácsadás fontos szerepet játszik a hallgatók szakmai fejlődésében, különösen akkor, amikor a hallgatók a tantermen kívül próbálják fejleszteni tudásukat. Hussaini szerint a ChatGPT lehetőséget nyújt arra, hogy a hallgatók személyre szabott tanácsadást és támogatást kapjanak, még akkor is, ha nincs közvetlen kapcsolatuk oktatókkal vagy mentorokkal. Az MI képes olyan javaslatokat tenni, amelyek segítenek a hallgatóknak meghatározni a karrierjük fejlődési irányát, és tanácsokat adhat a további tanulási lehetőségekről. Egy konkrét példa szerint, ha egy hallgató érdeklődik a pénzügyi szektor iránt, a ChatGPT képes átfogó képet adni a karrierlehetőségekről, és javaslatokat tehet arra, hogy milyen képzéseken vagy tanfolyamokon érdemes részt venni. Az MI ezen felül segíthet a hallgatónak abban is, hogy hogyan készítse el önéletrajzát, vagy milyen állásinterjú kérdésekre érdemes felkészülnie (p. 196). Ez a fajta személyre szabott mentorálás különösen hasznos lehet azok számára, akik a tantermen kívül szeretnék tovább fejleszteni karrierlehetőségeiket.

Az élethosszig tartó tanulás egyre fontosabbá válik a modern munkaerőpiacon, ahol a folyamatos önfejlesztés és új készségek elsajátítása elengedhetetlen a sikerhez. Hussaini szerint a ChatGPT támogatja az élethosszig tartó tanulást azáltal, hogy folyamatosan frissíti az oktatási tartalmakat, és személyre szabott tanulási ajánlásokat tesz a felhasználóknak. Az MI képes figyelembe venni a diákok érdeklődési körét és tanulmányi előzményeit, és ennek megfelelően ajánl tanulási anyagokat és kihívásokat. Egy példa alapján, ha egy egyetem végzett hallgatója, aki az évek során változtatott karrierjén, újra tanulási lehetőségeket keres, a ChatGPT segíthet a legfrissebb tudományos eredmények és tanulási lehetőségek ajánlásában. Az MI folyamatosan követi a munkaerőpiaci trendeket, és ennek alapján javasol olyan kurzusokat vagy képzéseket, amelyek segítenek a hallgatóknak új készségeket elsajátítani (p. 198). Az élethosszig tartó tanulás során a ChatGPT lehetővé teszi a diákok számára, hogy a saját ütemükben haladjanak, és a legfrissebb tanulási anyagokhoz férjenek hozzá.

A felsőoktatásban nemcsak az egyéni tanulás, hanem a csoportmunka és a tanulási közösségeken belüli együttműködés is kiemelkedő fontosságú. Hussaini szerint a ChatGPT támogathatja az ilyen típusú együttműködéseket azáltal, hogy segít a diákoknak gyorsan és hatékonyan kommunikálni egymással, valamint olyan feladatokat javasol, amelyek elősegítik a közös munkát. Az MI képes segíteni a csoportos projektek koordinálásában és olyan eszközöket biztosítani, amelyek megkönnyítik a közös tanulási élményt. Egy példa szerint, ha egy csoport diák közösen dolgozik egy projekten, a ChatGPT segíthet a feladatok elosztásában, és javaslatokat tehet a csoporton belüli hatékony együttműködésre. Az MI képes azonnali visszajelzést adni a csoport tagjainak munkájáról, és olyan interaktív tanulási eszközöket biztosítani, amelyek megkönnyítik a közös projekt megvalósítását (p. 200). Ez különösen hasznos lehet a távoktatásban, ahol a diákok fizikailag távol vannak egymástól, és az online együttműködés kiemelt szerepet játszik.

Az MI jövője az oktatásban

A mesterséges intelligencia (MI) az oktatás egyik legjelentősebb technológiai újítása, amely folyamatosan formálja az oktatási rendszerek működését. Ahogy Hussaini rámutat, hogy az MI nemcsak a jelen oktatási kihívásaira ad választ, hanem radikálisan átalakíthatja az oktatási rendszerek működését is a jövőben. Az MI jövőbeli szerepe az oktatásban sokrétű: segíthet az egyéni tanulási utak kialakításában, támogatja a tanárok munkáját, és új lehetőségeket nyit a kutatásban, az adminisztrációban és a diákok támogatásában. Az alábbiakban részletesen tárgyalom, hogyan alakulhat az MI szerepe a felsőoktatásban a jövőben, különösen a technológia gyors fejlődésének köszönhetően.

Az MI egyik legnagyobb ígérete a felsőoktatásban a személyre szabott tanulás lehetősége. Hussaini kiemeli, hogy a ChatGPT és más MI rendszerek képesek lesznek arra, hogy a hallgatók egyéni igényeihez és tanulási stílusához igazodó tanulási útvonalakat hozzanak létre. A jövőben a hallgatók nem egyetlen tananyagból fognak tanulni, hanem az MI által kialakított egyedi tanulási útvonalakat követhetnek, amelyek figyelembe veszik erősségeiket, gyengeségeiket, és azt, hogy milyen tempóban képesek haladni a tananyag elsajátításában (p. 210). A jövő oktatásában az MI képes lesz folyamatosan figyelni a diákok haladását, azonnali visszajelzést adni, és javaslatokat tenni arra, hogy hogyan fejlődhetnek. Ha egy diák például egy gazdaságtudományi kurzuson tanul, az MI képes lehet az egyes modulok befejezése után további gyakorló feladatokat vagy kiegészítő anyagokat ajánlani a hallgatónak, ha úgy látja, hogy valamilyen területen további fejlődésre van szükség. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a diákok saját tempójukban haladjanak, anélkül hogy lemaradnának vagy unatkoznának (p. 212).

Hussaini szerint az adaptív tanulási rendszerek jelentik a jövő egyik legfontosabb oktatási technológiáját. Ezek a rendszerek képesek valós időben alkalmazkodni a hallgatók teljesítményéhez, és azonnal módosítani a tananyagokat és feladatokat a diákok szükségleteinek megfelelően. A ChatGPT és más MI-alapú eszközök a jövőben még kifinomultabbá válnak, és képesek lesznek arra, hogy különböző típusú tanulási módszereket kínáljanak a hallgatóknak, az egyéni preferenciáik alapján (p. 214). Például egy hallgató, aki vizuális tanuló, az MI-t használva olyan tanulási anyagokat kaphat, amelyek vizuális elemeket, például diagramokat és infografikákat tartalmaznak. Ezzel szemben egy másik hallgató, aki inkább olvasás útján tanul, szöveges anyagokat kap. Az adaptív rendszerek biztosítják, hogy minden hallgató a legmegfelelőbb módon kapja meg a tudást, és ezáltal hatékonyabban fejlődjön (p. 216).

Hussaini szerint a jövőben az oktatók szerepe is átalakul az MI térnyerésével. Az oktatók nem csupán információforrások lesznek, hanem mentorokként és tanácsadókként lépnek fel, akik segítenek a diákoknak eligazodni a személyre szabott tanulási útvonalakon. Az MI képes lesz kezelni a rutinfeladatokat, például a dolgozatok értékelését vagy a tanulók teljesítményének nyomon követését, így az oktatók több időt fordíthatnak a diákokkal való személyes kapcsolattartásra és a magasabb szintű oktatási tevékenységekre (p. 218). Például egy oktató, aki egy nagy előadást tart, a ChatGPT-t használva automatizálhatja a hallgatók visszajelzéseinek gyűjtését és elemzését. Az MI segíthet a tanárnak abban, hogy jobban megértse, mely témák okoztak nehézséget a hallgatóknak, és hol szükséges további magyarázat. Így az oktatók pontosabban és célzottabban tudnak reagálni a diákok igényeire, és hatékonyabbá válhat az oktatás minősége (p. 220).

A jövőben az MI és a virtuális valóság (VR) technológiáinak együttes alkalmazása forradalmasíthatja az oktatást. Hussaini szerint a VR és az MI kombinációja lehetővé teszi, hogy a hallgatók interaktív és magával ragadó tanulási élményekben részesüljenek, amelyek a valósághoz közelítő környezetben zajlanak. Például egy orvostanhallgató a ChatGPT és a VR technológia segítségével virtuális sebészeti beavatkozásokat gyakorolhat, miközben az MI valós idejű visszajelzést ad a teljesítményéről (p. 222). Ez a fajta interaktív tanulás lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy gyakorlati készségeket sajátítsanak el biztonságos környezetben, mielőtt a valódi helyzetekben alkalmaznák azokat. A jövőben az MI képes lesz még inkább személyre szabott VR-tanulási élményeket biztosítani, amelyek figyelembe veszik a hallgatók előzetes ismereteit és tanulási céljait (p. 224).

Hussaini könyvében hangsúlyozza, hogy az MI jövőbeli fejlődése számos etikai és társadalmi kérdést is felvet. Az adatvédelem, a magánélet védelme és a mesterséges intelligencia átláthatósága kulcsfontosságú kérdések lesznek a jövő oktatási rendszereiben. Ahogy az MI egyre inkább beépül az oktatási rendszerekbe, fontos lesz biztosítani, hogy az adatok felhasználása és a diákok teljesítményének nyomon követése etikus keretek között történjen (p. 226). Az MI rendszernek meg kell felelnie a szigorú adatvédelmi szabályoknak, különösen olyan országokban, mint az Európai Unió, ahol a GDPR szabályozza az adatok felhasználását. Hussaini szerint a jövő oktatási rendszereiben fontos lesz biztosítani, hogy az MI által gyűjtött adatok csak a szükséges mértékben kerüljenek felhasználásra, és a diákok személyes adatai biztonságban legyenek.

A mesterséges intelligencia jövőbeli fejlődése nemcsak az oktatást, hanem a kutatást is jelentősen befolyásolja majd. Hussaini szerint a ChatGPT és más MI eszközök új lehetőségeket nyitnak meg a tudományos kutatásban, különösen a nagy mennyiségű adat feldolgozása és elemzése terén. Az MI képes lesz automatizálni a kutatási folyamatok egyes részeit, például az adatgyűjtést, az elemzést és az eredmények értelmezését (p. 228). Például egy szociológiai kutatás során a ChatGPT képes lesz feldolgozni több ezer interjú szövegét, és azokat elemezni, hogy azonosítsa a visszatérő mintákat és tendenciákat. Ezáltal a kutatók több időt fordíthatnak a kutatás mélyebb elemzésére és a következtetések levonására, miközben az MI felgyorsítja a kutatási folyamatokat (p. 230).

Összegzés

A magyar felsőoktatás és felnőttképzés területén a mesterséges intelligencia, különösen a ChatGPT alkalmazása, komoly kihívásokkal szembesül, elsősorban a forráshiány, az eszközök korlátozott elérhetősége és a szakemberek felkészítésének hiánya miatt. Hazánkban az oktatási intézmények alul finanszírozása, az állandó forráshiány mellett az eszközök és a digitális infrastruktúra hiánya is gátolja a technológia használatának széles körű elterjedését.

Ezen túlmenően az MI hatékony alkalmazása érdekében elengedhetetlen a pedagógusok megfelelő motiválása és képzése is. A felnőttképzés és a felsőoktatás szakembereinek olyan új készségekre van szükségük, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy integrálják a ChatGPT-t az oktatási folyamatokba, különösen a személyre szabott tanulási útvonalak kialakításában. A jelenlegi oktatási rendszerben azonban azonban nincs erőforrás a pedagógusok ilyen irányú továbbképzésére, ami tovább nehezíti a technológia integrálását. A ChatGPT magyar felsőoktatásban történő alkalmazásának előnyei, mint például az adminisztrációs feladatok automatizálása vagy a kutatási folyamatok támogatása, csak akkor válnak elérhetővé, ha az intézmények képesek befektetni a szükséges eszközökbe és biztosítani a megfelelő szaktudást az oktatók számára. Ez nem tárgyi informatikai eszközök beszerzését jelentené, hanem biztonságos és szabályozott hozzférés biztosítását olyan generatív MI alkalmazásokhoz, melyek egyébként máris rendelkezésre állnak. Ezek hiányában továbbra is az ingyenesen hozzáférhető, funkcionalitásukban azonban korlátozott változatok használata marad a meghatározó - ahol egyáltalán sor kerül azok alkalmazására.

Az MI, különösen a ChatGPT bevezetése a magyar felsőoktatásban és felnőttképzésben lépésről lépésre valósítható meg, figyelembe véve a hazai kihívásokat. Első lépésként a technológiai infrastruktúra fejlesztésére kell koncentrálni, alacsony költségű vagy ingyenes eszközök, platformok bevezetésével. Az olyan ingyenes MI-megoldások, mint a ChatGPT, kezdetben korlátozott kapacitással, de hatékonyan integrálhatók az oktatásba, például az esszék automatikus értékelésére vagy a kutatási folyamatok támogatására.

Elengedhetetlen a pedagógusok képzése is. Az oktatók számára alapvető, hogy megismerjék, hogyan használhatják a ChatGPT-t a tananyagok testreszabására és a hallgatói teljesítmény nyomon követésére. A pedagógusoknak tisztában kell lenniük az MI alkalmazásának etikai kérdéseivel is, különösen a diákok adatvédelmével kapcsolatban.

Végül fontos, hogy az intézmények kísérleti projekteket indítsanak kisebb csoportokkal, ahol tesztelhetik az MI bevezetésének hatékonyságát. Az eredmények alapján finomhangolhatják a rendszert, hogy az minden résztvevő számára hasznos és hozzáférhető legyen. Mindez természetesen gondos tervezést, összehangolt felkészülést igényel, a rendelkezésre álló lehetőségek figyelembevételével, most (és még egy jó darabig) nagyrészt az ingyenesen igénybe vehető, vagy az oktatásban már hozzáférhető alkalmazásokra modellezve.

A cikk emberi és mesterséges intelligencia együttműködésével jött létre. 

 

 

Saif Hussaini:

ChatGPT in the Classroom: The Futureof Educational AI: From Elementary to University - Transformative Strategiesfor Classrooms, Curriculum, and Creative Teaching with ChatGPT,

Kindle Edition, 2024