Az ELTE Gazdaságtudományi
Karon a tavaszi félévben új fejezet nyílt az oktatásban: szabályozott keretek
között a mesterséges intelligencia használata nemcsak engedélyezett, de
kifejezetten támogatott is. A hallgatók tanulmányaik során nemcsak az
MI lehetőségeivel ismerkedhetnek meg, hanem bevezetést nyernek munkahelyi
alkalmazásába is, ami jól jön a projektfeladataik és szakdolgozataik készítése
során. Az MI nem válthatja ki az önálló hallgatói munkát, de a kari MI-használati irányelvekben foglaltaknak
megfelelően segítő eszközként támogathatja azt.
Az ELTE Gazdaságtudományi Kar a mesterséges intelligencia fejlődésére és a modern oktatás új kihívásaira reagálva 2024 szeptemberében határozta el egy olyan speciális felkészítő képzés elindítását, amelynek célja, hogy a hallgatók tudatos és felelősségteljes módon használhassák az alkalmazást. Az első lépés a kar oktatóinak szakmai felkészítése volt, ezt követi most az MI lehetőségeinek megismertetése a kar több mint hétezer hallgatójával. A 2025 tavaszán induló Projektfeladat és szakdolgozat tantárgy kereteibe illesztett képzés a generatív mesterséges intelligencia, különösen a nagy nyelvi modellek (LLM) működését, felhasználási lehetőségeit és határait mutatja be, miközben a hallgatókat arra ösztönzi, hogy kritikusan és jogszerűen használják az új technológiát. A digitális tananyaghoz a kar minden hallgatója hozzáférést kapott, az MI használatának lehetőségeivel azok is élhetnek, akik a szakdolgozatkészítés már előre haladottabb szakaszában járnak.
Gyakorlati fókusz és a
promptolási technikák szerepe
A közel négyórás képzés egyik
legfontosabb eleme a generatív MI használati lehetőségeinek bemutatása a
hallgatói munkákban, különösen a projektfeladatok és a szakdolgozatok
előkészítésében és fejlesztésében. A mesterséges intelligencia segítséget
nyújthat például a szakirodalom áttekintésében, a szövegszerkesztési és nyelvi
optimalizálási feladatokban, vagy akár egy-egy szakasz tömörítésében és
átfogalmazásában. A hallgatók a képzés során megismerik a legelterjedtebb és a
felsőoktatásban legjobban használható szövegalkotó és fordító
MI-alkalmazások (ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus,
DeepL, Google Translate, eTranslate) lehetőségeit, de a korlátait és veszélyeit
is.
A képzés másik kulcsfontosságú eleme a promptolás, a szövegszerkesztő generatív MI-vel való kommunikáció technikájának elsajátítása. A hallgatók megtanulják, hogyan adjanak pontos és strukturált utasításokat az MI számára, hogy az a lehető legrelevánsabb és leginformatívabb eredményeket generálja. A kurzus olyan promptolási módszereket mutat be, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók – annak érdekében, hogy a számukra legoptimálisabb eredményt érjék el – szabályozzák a kapott válaszok szerkezetét, mélységét és stílusát.
Külön figyelmet kap az iteratív
promptolás, amelynek célja, hogy a hallgatók az MI válaszait folyamatosan
finomítsák és ellenőrizzék, így biztosítva az egyre pontosabb és kontextusba
illeszkedő eredményeket. Az MI-használat során a hallgatóknak meg kell
tanulniuk, hogy a rendszer válaszai nem mindig tökéletesek, ezért azokat
kritikus szemmel kell nézni, és szükség esetén további kérdésekkel kell
pontosítani.
A használat lehetőségeit a képzés nagyszámú példával mutatja be, és arra bátorítja a hallgatókat, hogy próbálják is ki ezeket e lehetőségeket, szerezzenek az egyes rendszerek működéséről minél több személyes tapasztalatot.
Szabályozott és etikus
MI-használat
Az ELTE GTK kiemelten foglalkozik
az etikai és jogi vonatkozásokkal is. A kar – az ELTE Hallgatói
Követelményrendszerében és az ELTE Etikai Kódexében foglaltakkal összhangban –
egyértelmű szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy az MI használata ne veszélyeztesse
a tudományos munka hitelességét.
Az egyik legfontosabb alapelv,
hogy az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos,
mivel az így előállított tartalom nem tekinthető a hallgató saját szellemi
termékének. Ennek megfelelően az MI nem szolgálhat teljes dolgozatok
automatikus létrehozására, hanem kiegészítő eszközként támogathatja
az egyéni munkát, például az ötletelés, a kutatás előkészítése, a szövegek
nyelvi finomítása vagy az érvelés strukturálása során. Az MI jelöletlen
felhasználása, teljes, az MI által generált szöveg vagy az idézés szabályait
meghaladó szövegrész átvétele az ELTE HKR szerinti plágiumnak minősül,
ami következményeket vonhat maga után: a legsúlyosabb esetekben a dolgozatot
értékelhetetlennek kell minősíteni, és a munka érdemjeggyel való minősítését
meg kell tagadni [HKR 74/C. § (1) bek.].
A szabályozás ezért külön kitér
arra, hogy a hallgatóknak egyértelműen jelezniük kell, ha MI-t
használtak munkájuk egyes szakaszaiban. Az egyetem előírja, hogy ezt milyen
módon és formában kell dokumentálni. Amennyiben a hallgató az MI-t munkájában
igénybe vette, a használat tényét és a használati szabályok tudomásul
vételét a projektfeladat és szakdolgozat sablonok kötelező részét
képező nyilatkozatban fel kell tüntetnie, a használat célját
és mértékét pedig a dolgozat elkészítésének folyamatában egy-egy munkafázishoz
rendelve összegzőn is táblázatba kell foglalnia.
Az MI használata nem
helyettesítheti a tudományos munka egyik alapvető követelményét, a források
kritikus elemzését és ellenőrzését, ezért az általa generált tartalmakat
mindig megbízható forrásokkal kell összevetni. A validálás
elengedhetetlen, hisz a generatív MI egyik legnagyobb kihívása, hogy a modell
néha meggyőzően hangzó, de valótlan vagy pontatlan információkat állít elő –
ezt a jelenséget nevezzük „hallucinációnak”. Az MI nem hagyományos keresőmotor,
hanem statisztikai alapú nyelvi modell, amely valószínűségi alapon állítja
össze válaszait, ezért különösen fontos, hogy a hallgatók mindig ellenőrizzék a
kapott információkat megbízható források segítségével.
Az MI alkalmazásának
etikája nem csupán a hallgatók egyéni felelőssége, hanem az egyetem
számára is kulcsfontosságú szempont. Az oktatók és mentorok
szerepe ebben a folyamatban meghatározó, hiszen ők segítenek a
hallgatóknak megérteni, hogy az MI hogyan használható felelősen,
miként lehet az általa generált tartalmakat ellenőrizni, és milyen módszerekkel
biztosítható, hogy az így készült munka tudományos szempontból elfogadható
maradjon. Az ELTE GTK törekvése, hogy az MI beépítése az oktatásba ne
csupán technológiai újítás legyen, hanem tudatos és szabályozott
folyamat, amely elősegíti a hallgatók fejlődését anélkül, hogy az egyetemi
követelményeket és akadémiai normákat feladná.
EGY ÚJ GONDOLKODÁSMÓD
KIALAKÍTÁSA – ÉS A FOLYTATÁS
Az üzleti élet és a munka világában az MI-alapú eszközök egyre elterjedtebbé válnak, a munkáltatóknál egyre inkább elvárás az MI használatának ismerete, és azok, akik rendelkeznek ezzel a tudással, és képesek azt felelősen és hatékonyan alkalmazni, már első munkahelyükön jelentős előnyben lesznek.
Az MI alkalmazása azonban nemcsak
technológiai ismereteket kíván, hanem újfajta, kritikus és interaktív
gondolkodásmódot is. Az ELTE GTK célja, hogy a hallgatók ne passzív
befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az
MI-re, s annak ne csak tanulmányi munkájukhoz való felhasználási
lehetőségeit ismerjék meg, hanem a digitális írástudás új szintjére lépve
azokat a készségeket is megszerezzék, amelyek a magabiztos munkahelyi
használatot is megalapozzák.
Eredeti megjelenése: https://www.elte.hu/mi-a-hallgatoi-munkakban-nemcsak-szabad-de-ajanlott-is


