Az MI-műveltség helye és szerepe a nyelvek tanításában - Menyhei Zsófia és Szőke Johanna könyve az MI jó használatának elsajátítására, továbbadására készíti fel

 

A generatív mesterséges intelligencia 2022 utáni gyors elterjedése rövid idő alatt állította új helyzet elé a nyelvtanárokat. A mindennapi gyakorlatban kell választ találniuk arra, mire használható egy chatbot a nyelvórán, hol húzódik a határ a tanulást támogató segítség és az önálló teljesítményt kiváltó használat között, továbbá miként ellenőrizhetők a rendszer sokszor meggyőzően megfogalmazott válaszai. Ezek a kérdések már túlmutatnak az eszközkezelésen: azt érintik, hogyan tud a tanuló tudatosan, kritikusan és felelősen kapcsolatba lépni az MI-vel egy olyan közegben, ahol maga a nyelv egyszerre a tanulás tárgya és a technológia működtetésének eszköze.

Ekaterina Tour, Mark Pegrum és Shem Macdonald ezt a kettős helyzetet úgy ragadják meg, hogy az MI-műveltséget sajátos képességeként határozzák, melynek segítségével a tanuló „a technológia és a célnyelv találkozási pontján” tud kapcsolatba lépni az MI-vel (Tour et al., 2025). E felkészültség hiányában nehezebben igazodik el az algoritmusok által közvetített világban, kevésbé tudja kihasználni a személyre szabott tanulás lehetőségeit, és védtelenebb marad a pontatlan, torzított vagy félrevezető tartalmakkal szemben. Az alapvető digitális készségek ezért már nem elegendők. A nyelvtanulóknak olyan összetett kompetenciára van szükségük, amely a technológia használatát összekapcsolja a megfelelő nyelvi megfogalmazással, a kommunikációs helyzet felismerésével, a válaszok kritikai értékelésével és az etikai mérlegeléssel. Az általános MI-műveltségi modellek ugyanakkor többnyire kevés figyelmet fordítanak a nyelvtanulók sajátos szükségleteire és a nyelv–technológia kapcsolatára. Éppen ezt a módszertani hiányt teszi láthatóvá a nyelvoktatás jelenlegi helyzete.

A nyelvtanároknak ki kell használniuk a személyre szabott gyakorlás, az azonnali visszajelzés, az ötletelés és a beszédhelyzetek szimulációjának lehetőségeit, közben meg kell tanítaniuk a válaszok ellenőrzését, a torzítások, kulturális pontatlanságok és hallucinációk felismerését. Weiming Liu kutatási áttekintése szerint ehhez olyan készségekre van szükség, amelyek „sok tanárból jelenleg hiányoznak”; a technikai jártasság mellett pedagógiai megújulás, etikai tájékozottság és intézményi támogatás is szükséges (Liu, 2025).  A problémát mélyíti, hogy az MI magabiztos nyelvezete könnyen elfedi a hibákat. Egy osztálytermi vizsgálat szerint az MI-műveltség központi kihívása „nem az eszközök használatának megtanítása, hanem a produktív kételkedés” kialakítása.

Erre a módszertani hiányra válaszol Menyhei Zsófia és Szőke Johanna 2025-ben megjelent könyve, az AI Literacy in the Language Classroom. Szűcs Marcell László recenziója joggal emeli ki, hogy a kötet a pedagógust az MI jó használatának elsajátítására és továbbadására készíti fel (Szűcs, 2026, 88. o.): a könyv a kritikus, etikus és felelős használat tanítható gyakorlatát rendezi rendszerbe. Nyelvórai feladatai és tanári döntési szempontjai révén az MI beszédpartnerként, alkotótársként és tanulást támogató eszközként jelenhet meg, miközben az értelmezés, az ellenőrzés és a felelősség az ember kezében marad.

A kötet felépítése és a szerzők MI-műveltség-rendszere

A könyv három, egymásra épülő egységből áll. Az A rész a fogalmi és pedagógiai alapozást végzi el, a B rész öt fejezetben közöl tanórai tevékenységeket, a C rész pedig a bevezetés során jelentkező intézményi, értékelési és tanári kihívásokra irányítja a figyelmet. Az olvasó előbb megérti, milyen technológiáról beszél, ezt követően kipróbálható óravázlatokat kap, végül saját gyakorlatát és iskolai környezetét is mérlegre teheti. Szűcs recenziója ezt olyan pedagógiai ívként mutatja be, amely a „Mit?”, a „Hogyan?” és a „Miért?” kérdéseit kapcsolja össze, majd a tanári magabiztosság fejlesztéséig jut el (Szűcs, 2026).

Az elméleti rész a nyelvtanár számára szükséges mélységben tisztázza az MI alapfogalmait. Elkülöníti a classical, rule-based AI (klasszikus, szabályalapú MI) és a machine learning (gépi tanulás), a predictive AI (prediktív MI) és a generative AI (generatív MI), továbbá a weak, narrow AI (gyenge, szűk MI) és az artificial general intelligence (általános mesterséges intelligencia) fogalmát. A működést az adathalmaz–algoritmus–predikció hármasával magyarázza, majd bemutatja a gépi tanulás, a természetesnyelv-feldolgozás és a nagy nyelvi modellek kapcsolatát. A leírás az automatikus javításhoz, a prediktív szövegbevitelhez, a diktáláshoz és a személyre szabott ajánlásokhoz kötődik. Ez jó belépőt ad, mert az MI-t a diákok által ismert szolgáltatások felől teszi megbeszélhetővé.

A kötet részletesen tárgyalja a hallucináció, a szerzői jog, az adatvédelem, a mélyhamisítvány, a torzítás és az emberi döntési felelősség kérdését. Közben megmutatja, hogy az MI differenciált szövegek, nyelvi gyakorlatok, képek, szerepjátékhelyzetek és visszajelzési minták előállítását gyorsíthatja. Hasznos óratervezési partner lehet, amikor ugyanahhoz a témához több nehézségi szintű anyagra vagy eltérő típusú gyakorlásra van szükség. A rutinszerű előkészítő feladatok egy része átadható az eszköznek, miközben a tanár kezében marad a célok meghatározása, a kimenet ellenőrzése és a tanulócsoporthoz igazítás (Szűcs, 2026): ez a pedagógiai kontroll a könyv egyik legerősebb vezérfonala.

A fejezet fogalmi csúcspontja a szerzők MI-műveltség-modellje, amely a tudást, a készségeket, valamint az attitűdöket és értékeket rendezi közös rendszerbe. A modell az AI4K12 öt nagy gondolatára, Long és Magerko keretére, továbbá az UNESCO tanulói MI-kompetencia-keretére támaszkodik. A nyelvórai cél elsősorban a Understand (Megértés) és az Apply (Alkalmazás) szintje, miközben több feladat a Create (Létrehozás) irányába is továbbvezet. A könyv világossá teszi, hogy az MI-műveltség fejlesztése nem igényel programozói előképzettséget. A nyelvóra szövegértéssel, beszéddel, érveléssel, fordítással, kreatív szövegalkotással és reflexióval járulhat hozzá a tanulók felkészítéséhez.

Az AILit-keretrendszer és a nyelvórai gyakorlat kapcsolata

A kötet jelentősége különösen jól látható a 2026 júniusában közzétett Európai Bizottság–OECD AILit-keretrendszer felől olvasva. Az Empowering Learners for the Age of AI (A tanulók felkészítése az MI korára) négy doménbe rendezi az MI-műveltséget: Engage with AI (kapcsolódás az MI-hez), Create with AI (alkotás MI-vel), Manage AI (az MI kezelése) és Shape AI (az MI alakítása). A könyv kompetencia-felfogása a - 2025-ben munkaváltozatban nyilvánosságra hozott - keretrendszerhez közeli: a technikai megértést etikai ítélőképességgel, kritikai használattal és emberközpontú döntéssel kapcsolja össze. A keret megnevezi a fejlesztendő területeket, Menyhei és Szoke kötete pedig tanórai helyzetekké alakítja őket.

Az MI-alapok és az MI-eszközök használata című fejezetek az AILit kapcsolódási doménjéhez állnak közel. A diákok tapasztalatait felmérő kérdőívet az MI képességeit, korlátait és mindennapi jelenlétét feltáró tevékenységek követik. A személyre szabott és önálló tanulás az alkotáshoz kapcsolódik, mert a tanuló saját céljaihoz igazított gyakorlási tervet vagy digitális tanulótársat alakíthat ki. Az MI-etika és kockázatok a kezelési domént fordítja le a nyelvóra nyelvére, a projektek pedig a társadalmi hatások átgondolásáig vezetnek. A feladatok megadják az életkort, a nyelvi szintet, az időkeretet, az eszközöket, az MI-műveltségi fókuszt és a differenciálás lehetőségeit. Ettől válnak valódi tanári munkaeszközzé.

Mit építhet be a tanár a következő nyelvórába?

Számos tevékenység rövid előkészítéssel átvehető. A Who can do it better? (Ki tudja jobban?) feladatban a tanulópárok kognitív, kreatív és elemző tevékenységekről döntik el, hogy azokat inkább ember vagy MI végzi eredményesebben, majd érvekkel támasztják alá választásukat. A könyv 12 éves kortól, A2 szinttől, körülbelül harminc percre ajánlja. A tanár összekapcsolhatja az összehasonlító szerkezetekkel, a képességet kifejező fordulatokkal és az udvarias ellenvélemény nyelvével. A Shark Tank: AI Version (Cápák között – MI-változat) B1 szinten fejleszti a meggyőző beszédet: a diákok MI-alkalmazásokat párosítanak funkcióikkal, majd vállalkozóként bemutatják ötletüket a „befektetőknek”. Egyetlen feladatban gyakorolják a termékleírást, a prezentációt, a kérdezést és az előnyök, kockázatok mérlegelését.

A Prompt it (Promptold meg) a promptolást nyelvi tudatossági feladattá alakítja. A tanulók válaszokat párosítanak kérdésekkel és utasításokkal, megfigyelik a kérdő és felszólító formák különbségét, majd hétköznapi helyzetekhez többféle promptot írnak. Ezután összevetik, melyik megfogalmazás adott pontosabb kimenetet. A tanár egyszerű keretet vezethet be: szerep, cél, célcsoport, feladat, forma, terjedelem, ellenőrzési szempont. Idegen nyelven a diákok túl általános utasításokat javíthatnak, majd megindokolhatják változtatásaikat.

Az Agony Aunt (Tanácsadó rovat) a tanácsadás nyelvét és az etikai mérlegelést kapcsolja össze. A tanulók egymásnak adnak tanácsot egy hétköznapi problémára, majd ugyanazt a helyzetet egy chatbotnak is bemutatják, végül összevetik a válaszok hangnemét és használhatóságát. A beszélgetés elvezet ahhoz, mikor lehet az MI ötletadó, és mikor szükséges felnőtt vagy szakember segítsége. A Taste Explorer: AI Recipe Adventures (Ízkutató – MI-receptkalandok) az étkezés témaköréhez kínál órát: a diákok kedvelt hozzávalókból receptet terveztetnek, ellenőrzik az elkészíthetőséget, összevetik a változatokat, majd bemutatják választásukat. Az imperatívusz, a mennyiségkifejezések, az ételnevek és a véleményalkotás közös kommunikációs helyzetben jelenik meg.

A kritikai szövegértéshez jól használható a Lost in Translation (Elveszve a fordításban), a Data Detective (Adatnyomozó) és a Bias Spotter (Torzításkereső). A fordítási feladatban a diákok gépi és emberi megoldásokat vetnek össze, keresik a kétértelműségeket, a regiszterhibákat és a természetellenes megfogalmazásokat. Az adatnyomozó többforrású ellenőrzésre tanít. A torzításkeresőben szakmákról vagy hétköznapi helyzetekről kérnek szöveget és képet, majd megfigyelik a visszatérő sztereotípiákat. A könyv a „tipikus reggeli” leírásával is érzékelteti a nyugati adatok túlsúlyát. Szűcs ezt magyarórai lehetőséggé tágítja: egy irodalmi mű MI-generált összefoglalójában a tanulók az elhallgatott nézőpontokat, a túlhangsúlyozott szereplőket és a pontatlanságokat azonosíthatják.

A Can you really correct me? (Tényleg ki tudsz javítani?) a javítást és a visszajelzést teszi vizsgálat tárgyává. A tanulók saját rövid szövegükre kérnek visszajelzést, majd legfeljebb három elfogadható és három vitatható javaslatot választanak ki, mindegyikhez indoklást írnak, végül egy másik eszköz válaszával is összevetik az eredményt. Ez a passzív elfogadás helyett visszajelzési műveltséget fejleszt. A tanár egyetlen fókuszra is szűkítheti a munkát, például az igeidőkre, a kötőszavakra vagy a szövegkohézióra. A My Private Tutor (Saját magántanárom) és a Study Compass (Tanulási iránytű) személyes tanulási cél, gyakorlási terv és ellenőrzési pontok megfogalmazására ösztönöz. A pontos prompt, a feladatok naplózása és a heti önreflexió együtt valódi tanulói autonómiát fejleszt.

Az etikai szabályok bevezetésére a recenzióban ismertetett „tud–muszáj–tilos” keret kínál egyszerű megoldást. A „tud” mezőbe kerülhet az ötletgyűjtés, a nyelvi gyakorlás és az önellenőrző kérdések készítése. A „muszáj” körébe tartozhat a tényellenőrzés, az MI-használat jelölése, a személyes adatok védelme és annak indoklása, mely javaslatokat fogadta el a tanuló. A „tilos” kategóriába sorolható a kész fogalmazás saját munkaként való beadása, a hamis hivatkozások átvétele és az önálló gondolkodás teljes kiváltása. A szabályokat érdemes a csoporttal közösen, a célnyelven megfogalmazni, tipikus órai helyzetekkel kiegészítve. Szűcs hangsúlyozza, hogy a közös normaalkotás erősíti a tanulói autonómiát, a belső motivációt és a szabályok elfogadottságát.

A hosszabb projektek közül a Class Magazine (Osztálymagazin) különösen jól átültethető. A csoportok hírek, kulturális ajánlók, tanácsadó rovatok vagy interjúk elkészítését vállalják. Az MI az ötletelésben, a szövegváltozatok finomításában és a vizuális anyagok előkészítésében segíthet, miközben a tanár főszerkesztőként ellenőrzi a forrásokat, a nyelvi színvonalat és az etikai megfelelést. A News Segments (Hírblokkok) projektben valós vagy hihetően kitalált hírekhez készül forgatókönyv, kép- és hanganyag, majd a többiek felismerik, melyik történet megbízható. A záró elemzés feltárja, milyen jelek segítették vagy vezették félre őket. Mindkét projekt egyesíti a nyelvi készségeket, a médiatudatosságot, az együttműködést és a forráskritikát.

A tanárnak nem szükséges teljes fejezeteket változtatás nélkül átvennie. Tíz percben összehasonlíthat két MI-választ, húsz percben javíttathat promptokat, egy teljes órán közös etikai kódexet alkothat, több héten át pedig magazint vagy hírprojektet szervezhet. A bevezetés előtt tisztázni kell az iskola szabályait, az életkori feltételeket és a személyes adatok kezelését. Alacsonyabb évfolyamon a tanár saját eszközéről vetítheti ki a válaszokat, így nincs szükség tanulói regisztrációra. A gyengébb csoport mondatkezdőket és szókészletet kaphat, a haladók a kimenetek összevetését, újrapromptolását és forrásellenőrzését végzik. A könyv praktikus ereje ebben a fokozatosságban rejlik.

A tanári reflexió, a folyamat láthatóvá tétele és az értékelés

A C rész a pedagógust is tanulóként kezeli. A kihívások feltérképezését olyan reflexiós tevékenységek követik, mint a prioritások rangsorolása, a nézőpontváltó „forró szék”, a diákmunkák közös értékelése, az MI-detektorok kipróbálása és a cselekvési terv elkészítése. Ezek szakmai munkaközösségi foglalkozáson is jól használhatók. Egy tantestület összevetheti, mely feladatokban engedhető meg az MI, milyen jelölést vár el, hogyan kezeli a fiókhoz kötött szolgáltatásokat, és milyen bizonyítékok alapján értékeli hitelesen a tanulói teljesítményt.

Különösen fontos a könyv óvatossága az MI-detektorokkal kapcsolatban. Ezek statisztikai mintázatokból következtetnek a szöveg eredetére, ezért emberi szöveget is jelölhetnek MI-generáltnak, és MI-vel készült munkát is emberinek ítélhetnek. A megbízhatóbb megoldás a munkafolyamat láthatóvá tétele: a tanuló őrizze meg a vázlatot, a promptokat, a fontosabb szövegváltozatokat és a forrásellenőrzés nyomait, majd röviden reflektáljon arra, mit végzett önállóan, miben kapott segítséget, és mely javaslatokat utasította el. Egy rövid szóbeli bemutatás többet árul el a megértésről, mint egy detektorszázalék.

Az értékelés így a kész produktum mellett a döntések minőségére is kiterjedhet. A tanár pontozhatja a prompt pontosságát, a kimenet ellenőrzését, a javítások indoklását, a célnyelvi teljesítményt és a felhasználás átláthatóságát. A reflexióhoz néhány kérdés elegendő: mi volt a saját célom, mire használtam az MI-t, milyen hibát találtam, mit módosítottam, mit tanultam? Ez az akadémiai integritást a felelős munkafolyamat felől közelíti meg. A kötet záró, How We Used AI in Creating This Book (Hogyan használtunk MI-t a könyv elkészítéséhez) című fejezete ugyanezt az átláthatóságot példázza: a szerzők bemutatják, mely munkafázisokban és milyen korlátok között vettek igénybe generatív eszközöket.

Értékek és ajánlás

A könyv legfőbb értéke az eszközfüggetlenség, a közvetlen tanórai alkalmazhatóság és a humán-etikai szemlélet egysége. Egy szolgáltatás gyorsan változhat, a jó kérdés megfogalmazása, a válasz ellenőrzése, a torzítás felismerése, a forráskritika, az adatvédelem és a szerzői felelősség tartós kompetenciák maradnak. A feladatok széles nyelvi szinttartományban használhatók, és könnyen alakíthatók saját témakörökhöz. Korlátként említhető, hogy a technikai rendszeralkotás kevésbé hangsúlyos, ám ez tudatos döntés: a kötet a nyelvtanár szakmai terepére, a kommunikációra, a kritikai szövegértésre, az alkotásra és a reflektív tanulásra összpontosít.

Menyhei és Szőke kötete azt teszi láthatóvá, hogy az MI-műveltség nem különálló technológiai tananyag. A nyelvórán a kérdezés, az értelmezés, az érvelés, az együttműködés és az önreflexió részeként fejleszthető, miközben a tanár megőrzi szakmai döntéshozói szerepét, a diák pedig felelősséget vállal saját tanulási folyamatáért. A magyar szakmai közegben a könyv kézikönyvként, feladatgyűjteményként, továbbképzési alapanyagként és módszertani útmutatóként egyaránt használható. Segítheti az óratervezést, a munkaközösségi műhelyeket, a tanárképzést és az intézményi MI-szabályok kidolgozását. Megközelítése, gyakorlatorientált munkamódszerei más tantárgyak esetében is hasznosak lehetnek a generatív MI a tanórai munkába való bevezetésének megtervezéséhez, saját tárgyi programok kialakításához.

A kötet egyes hazai könyves portálokon keresztül - pl. Bookline - is megrendelhető.

Hivatkozott művek

Liu, W. (2025). Language teacher AI literacy: Insights from collaborations with ChatGPT. Journal of China Computer-Assisted Language Learning, 5(2), 287–316. https://doi.org/10.1515/jccall-2024-0030 

Tour, E., Pegrum, M., & Macdonald, S. (2025). Engaging English language learners in AI literacy practices: A conceptual framework and practical strategies for educators. English Australia Journal, 41(1), 27–46. https://doi.org/10.61504/YBUY9086 (English Australia)

Szűcs, M. L. (2026). Zsófia Menyhei − Joanna Szoke: AI Literacy in the Language Classroom. Facilitating critical, ethical and responsible use: Mesterséges intelligencia a tanteremben – keretek és kihívások. Anyanyelv-pedagógia, 19(1.), 88–93. https://doi.org/10.21030/anyp.2026.1.9

Az MI láthatóvá tétele: az Európai Bizottság iránymutatása az MI rendelet 50. cikkének alkalmazásához

 

Az Európai Bizottság 2026. július 20-án tette közzé az MI-rendelet 50. cikkéhez kapcsolódó iránymutatásait. A szabályozás kiindulópontja, hogy a generatív és interaktív MI-rendszerek fejlődésével egyre nehezebb felismerni, mikor kommunikálunk gépi rendszerrel, illetve mikor találkozunk mesterségesen létrehozott vagy módosított tartalommal. Mindennek különös jelentőséget ad az 50. cikk rendelkezéseinek 2026. augusztus 2-án kezdődő alkalmazása (113. cikk): ettől a naptól a szolgáltatóknak és az alkalmazóknak teljesíteniük kell az interaktív MI-rendszerek, az MI által generált vagy manipulált tartalmak, az érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló rendszerek, valamint a deepfake-ek és egyes közérdekű MI-szövegek átláthatóságára vonatkozó kötelezettségeket. A korábban piacra került rendszerek géppel olvasható jelölésére 2026. december 2-ig tartó átmeneti időszak vonatkozik, az egyéb tájékoztatási és közlési kötelezettségeket azonban már augusztus 2-tól alkalmazni kell. Az Európai Bizottság 2026. július 31-i közleménye szerint augusztus 2-án az MI-hivatal a nemzeti hatóságokkal megkezdi a szabályok érvényesítését. Ettől a naptól az átláthatósági előírások alkalmazandók - ezzel a végrehajtás új szakasza kezdődik.

A Bizottság ezt az információs környezet egészét érintő kérdésként kezeli: a szabályok a megszemélyesítés, a megtévesztés, a félretájékoztatás, a tömeges manipuláció és a csalás veszélyét kívánják mérsékelni, miközben a demokratikus folyamatokba és a médiatartalmak hitelességébe vetett bizalmat is védik. Az átláthatóság a dokumentum felfogásában a személyes autonómia, az emberi méltóság, a magánélet, az egyenlőség és a fogyasztóvédelem egyik gyakorlati biztosítéka. Az iránymutatások pontosítják ezeket a kötelezettségeket, jogbiztonságot teremtenek alkalmazási körük tekintetében, és kiegészítik az MI által generált tartalmak átláthatóságáról szóló gyakorlati kódexet. Korábbi írásainkban részletesen foglalkoztunk a Gyakorlati Kódex előkészítésével, bemutattuk első és második változatának tartalmát Az iránymutatások kidolgozása során figyelembe vették a tagállamok, az MI-testület és más érdekelt felek nyilvános konzultáció keretében tett észrevételeit.

Az 50. cikk négy, egymástól elkülönülő, egyes esetekben ugyanarra a rendszerre, vagy tartalomra együttesen alkalmazandó kötelezettséget tartalmaz. Az interaktív MI-rendszer szolgáltatójának tájékoztatnia kell az embert arról, hogy MI-rendszerrel lép kapcsolatba (50. cikk (1) bekezdés). A szintetikus tartalmat előállító rendszer szolgáltatójának géppel olvasható jelölést és működő felismerési lehetőséget kell biztosítania (50. cikk (2) bekezdés). Az érzelemfelismerő vagy biometrikus kategorizáló rendszer alkalmazójának értesítenie kell az érintetteket a rendszer működéséről (50. cikk (3) bekezdés). A deepfake-eket, valamint a közérdekű ügyekről tájékoztató, MI által létrehozott vagy módosított szövegeket az alkalmazónak világosan fel kell fednie (50. cikk (4) bekezdés). Valamennyi tájékoztatást egyértelműen, megkülönböztethetően, akadálymentesen, legkésőbb az első interakció vagy kitettség időpontjában kell megadni (50. cikk (5) bekezdés). Az egyes kötelezettségek össze is adódhatnak: egy képalkotó chatbot szolgáltatójára egyszerre vonatkozhat az interakcióról szóló tájékoztatás és a létrehozott képek technikai megjelölése, miközben a képet deepfake-ként közzétevő szervezetet külön alkalmazói közlési kötelezettség terhelheti.

Az iránymutatás gyakorlati értelmezési segítséget ad, jogilag mégsem azonos a rendelettel. A dokumentum rögzíti, hogy nem kötelező erejű, az MI rendelet hiteles értelmezését végső soron az Európai Unió Bírósága adhatja meg. A kapcsolódó bizottsági közlemény egy eljárási sajátosságot is jelez: július 20-án az iránymutatások tartalmát hagyták jóvá, a formális elfogadást pedig valamennyi nyelvi változat elkészüléséhez kötötték. Ez nem érinti magának az 50. cikknek a közvetlen alkalmazhatóságát, amely 2026. augusztus 2-án megkezdődik (113. cikk).

Ki viseli a felelősséget?

A rendszer működésében elfoglalt szerep döntő jelentőségű. Szolgáltató az a természetes vagy jogi személy, hatóság vagy más szervezet, amely MI-rendszert fejleszt vagy fejleszttet, majd azt saját neve vagy védjegye alatt hozza forgalomba vagy helyezi üzembe (3. cikk 3. pont). A kötelezettség az ingyenesen biztosított rendszerekre is kiterjed, és az EU-n kívüli szolgáltatót is elérheti, ha rendszerének kimenetét az Unióban használják (2. cikk (1) bekezdés a) és c) pont; 3. cikk 3. pont). A szolgáltatónak az átláthatóságot a rendszer tervezésébe és működésébe kell beépítenie, és a megfelelést legkésőbb a forgalomba hozatal vagy üzembe helyezés időpontjára biztosítania kell (50. cikk (1) és (2) bekezdés). Egy vállalat akkor is szolgáltató lehet, ha saját használatra, saját neve alatt fejleszt és helyez üzembe például intézményi chatbotot.

Az alkalmazó az a személy vagy szervezet, amely a saját fennhatósága alatt dönt a rendszer használatának céljáról és módjáról (3. cikk 4. pont). A technikai irányítás hiánya önmagában nem zárja ki ezt a minőséget. Egy szerkesztőség, reklámügynökség, vállalat vagy közigazgatási szerv alkalmazó lehet akkor is, ha a konkrét műveleteket munkavállalók, vállalkozók vagy szabadúszók végzik; ilyen helyzetben a jogi személy marad a felelős. Egy újságíró tehát rendszerint a szerkesztőség fennhatósága alatt jár el, és nem válik önálló alkalmazóvá minden egyes MI-használatával. A pusztán továbbító tárhelyszolgáltató, platform vagy műsorszolgáltató rendszerint nem minősül alkalmazónak, ha nem rendelkezik a tartalom előállításához használt MI-rendszer felett. Az iránymutatás ugyanakkor ösztönzi e közvetítőket a gépi jelölések és a látható címkék megőrzésére.

A magánszemély tisztán személyes, nem szakmai használata mentesül az alkalmazói kötelezettségek alól (2. cikk (10) bekezdés). Ez a kivétel nem szünteti meg a rendszer szolgáltatójának jelölési feladatát, és nem vonatkozik a rendszeres gazdasági előnnyel járó szakmai, üzleti vagy szabadúszó tevékenységre. Egy magáncélú közösségimédia-bejegyzéshez készített deepfake esetében így a magánszemély alkalmazói címkézési kötelezettsége kizárt lehet, miközben a generáló rendszer szolgáltatójának továbbra is gondoskodnia kell a géppel olvasható jelölésről (50. cikk (2) bekezdés).

Külön kizárás kapcsolódik a kizárólag tudományos kutatás és fejlesztés céljára létrehozott és üzembe helyezett rendszerekhez (2. cikk (6) bekezdés). A piacra kerülő vagy más célra használt megoldásokra ismét alkalmazni kell az 50. cikket. A forgalomba hozatal előtti kutatási, tesztelési és fejlesztési tevékenység szintén kívül maradhat a hatályon, a valós körülmények között végzett tesztelésre ez a kivétel már nem feltétlenül terjed ki (2. cikk (8) bekezdés). A szabad és nyílt forráskódú licenc sem jelent általános felmentést: ha az adott rendszer az 50. cikkben szabályozott átláthatósági kockázatokat hordozza, a kötelezettségek fennmaradnak (2. cikk (12) bekezdés).

Interaktív rendszerek, gépi jelölések és felismerhetőség

Az átláthatósági kötelezettség azokra a rendszerekre vonatkozik, amelyeket természetes személyekkel folytatott közvetlen interakcióra szántak (50. cikk (1) bekezdés). Ide tartozhatnak a csevegőrobotok, hangalapú asszisztensek, MI-ügynökök és digitális avatárok. A tájékoztatás módját a rendelet nem köti egyetlen technikához: megfelelő lehet egy beszélgetés elején megjelenő szöveg, jól látható MI-jelzés, hangos közlés vagy ellenőrizhető gépi azonosító. A közlésnek az interakció mesterséges, nem emberi eredetét kell világossá tennie. A használati feltételek mélyére rejtett információ vagy egy nehezen megtalálható menüpont nem felel meg ennek a követelménynek.

Magasabb kockázatú helyzetekben egyetlen nyitó értesítés kevés lehet. Gyermekekkel, idősekkel vagy fogyatékossággal élőkkel folytatott kommunikációban, tartós és érzelmileg érzékeny beszélgetéseknél, pénzügyi, jogi vagy egészségügyi tanácsadásnál, MI-társalkodók és önállóan cselekvő ügynökök esetében időszakos emlékeztetők és helyzethez igazodó közlések is szükségessé válhatnak. A rendszernek akkor is világos választ kell adnia, ha a felhasználó rákérdez beszélgetőpartnere természetére, vagy az interakció alapján észszerűen feltételezhető, hogy embernek hiszi a rendszert.

A tájékoztatás elhagyható, ha az interakció mesterséges jellege egy észszerűen jól tájékozott, figyelmes és körültekintő személy számára nyilvánvaló (50. cikk (1) bekezdés). Az iránymutatás ezt szűken értelmezendő kivételként kezeli. A szolgáltatónak figyelembe kell vennie a célközönséget, az előre látható további felhasználókat, a használat környezetét, valamint a gyermekek, idősek és fogyatékossággal élők jelenlétét. A vizsgálatban nem kizárólag az eredetileg megcélzott közönség számít, mivel egy nyilvános térben vagy könnyen hozzáférhető online szolgáltatásban más személyek is kapcsolatba kerülhetnek a rendszerrel.

A szintetikus szöveg-, kép-, hang- és videotartalom technikai eredetjelzésére külön átláthatósági kötelezettség vonatkozik (50. cikk (2) bekezdés). A szolgáltatónak két összekapcsolódó eredményt kell biztosítania: a kimenet tartalmazzon géppel olvasható jelölést, és álljon rendelkezésre olyan eszköz, amely ezt felismeri, majd ember számára érthető eredményt ad. Egy rejtett jel elhelyezése használható felismerési lehetőség nélkül nem teljesíti a követelményt. A szabály hatálya a háromdimenziós tartalmakra, a virtuális és kiterjesztett valóságban megjelenő kimenetekre, továbbá az MI-ügynökök ember által érzékelhető szöveges, képi vagy audiovizuális produktumaira is kiterjedhet.

A lehetséges technikai megoldások között szerepelhet digitális vízjel, metaadat, kriptográfiai eredet- és hitelességigazolás, naplózás vagy digitális ujjlenyomat. Egyetlen technika és több módszer kombinációja egyaránt elfogadható, amennyiben az összesített megoldás hatékony, interoperábilis, robusztus és megbízható (50. cikk (2) bekezdés). A szolgáltató egy upstream modell szolgáltatója vagy külső technológiai partner által kialakított jelölésre is támaszkodhat, a megfelelés igazolásáért viselt felelőssége ettől megmarad. A technikai követelmény a mindenkori technika állásához igazodik, ezért a megoldásokat a technológia fejlődésével arányosan frissíteni kell.

A szabály a tartalmilag érzékelhető MI-beavatkozásra összpontosít. A helyesírás-ellenőrzés, nyelvtani javítás, kisebb stiláris csiszolás, formázás, technikai tömörítés, zajcsökkentés, enyhe vágás vagy színkorrekció rendszerint szabványos szerkesztésnek minősülhet, amennyiben nem változtatja meg a tartalom jelentését, stílusát vagy üzenetét. Ebbe a körbe kerülhet az MI-vel támogatott fordítás is, amennyiben szemantikai változást nem idéz elő (50. cikk (2) bekezdés). Jelölést igényelhet az MI által készített összefoglaló, az érdemi átfogalmazás, személyek vagy tárgyak jelentésmódosító beillesztése és eltávolítása, a hangklónozás, valamint meg nem történt esemény valósághű megjelenítése.

Nem tartozik a rendelkezés alá a kizárólag gépek közötti kommunikációra szolgáló kimenet, a puszta forráskód, alkalmazásprogramozási interfész vagy konfigurációs állomány, illetve a zárt gyártási folyamat köztes anyaga. Film-, játék- vagy reklámgyártási munkafolyamatban ezért nem kell minden ideiglenes változatot megjelölni, a nyilvánosság elé kerülő végső szöveget, képet, hangot vagy videót már igen.

Deepfake, közérdekű szöveg és biometrikus megfigyelés

A szolgáltatói gépi jelölés mellett az alkalmazót ember által közvetlenül érzékelhető közlés is terheli (50. cikk (2) és (4) bekezdés). A deepfake az MI által létrehozott vagy módosított kép-, hang- vagy videotartalom, amely létező személyre, tárgyra, helyre, entitásra vagy eseményre érzékelhetően hasonlít, és hamisan hitelesnek vagy valósnak tűnhet (3. cikk 60. pont). A dokumentum a valószerűen létezhető vagy korábban létezhetett személyekre, helyzetekre és eseményekre emlékeztető tartalmakat is a fogalom körébe vonhatja. A minősítéshez nem szükséges megtévesztési szándék. A hasonlóságot, a lényegi üzenetet, a megjelenítés környezetét, a terjesztési csatornát és az előre látható közönséget együtt kell vizsgálni.

Egy politikust utánzó beszéd, egy újságíró hangjának klónozása, egy vezérigazgató valószerű szintetikus videója vagy a termék tényleges tulajdonságait félrevezetően ábrázoló reklámkép tipikus deepfake lehet. Egy fizikailag lehetetlen, nyilvánvalóan fantasztikus jelenet, például emberi módon vitatkozó állatok vagy a termék valós megjelenítését nem torzító képzeletbeli háttér rendszerint kívül marad a fogalmon. Kisebb technikai és esztétikai módosítások szintén kieshetnek, amennyiben nem befolyásolják érdemben a hitelességről alkotott benyomást.

A deepfake megjelölésének láthatónak vagy hallhatónak kell lennie (50. cikk (4) és (5) bekezdés). Az alkalmazó nem hivatkozhat kizárólag a tartalomba épített gépi metaadatra, mert azt a néző saját technikai eszköz nélkül nem érzékeli. A művészi, kreatív, szatirikus vagy fiktív alkotásokra enyhébb közlési rend vonatkozik: a mesterséges eredetet megfelelően fel kell fedni, a jelzés nem akadályozhatja indokolatlanul a mű bemutatását vagy élvezetét (50. cikk (4) bekezdés). A címkézés egyébként sem tesz jogszerűvé jogsértő tartalmat; a szerzői jogi, személyiségi jogi, fogyasztóvédelmi, büntetőjogi és adatvédelmi szabályok változatlanul alkalmazandók (50. cikk (6) bekezdés).

Különösen jelentős a közérdekű ügyekről tájékoztató MI-szövegek szabálya (50. cikk (4) bekezdés). A kötelezettség olyan szövegre terjed ki, amelyet meghatározatlan, viszonylag nagyszámú közönség számára tesznek hozzáférhetővé, ismeretet, véleményt vagy tényt közöl, és társadalmi vitára vagy ellenőrzésre érdemes kérdést érint. A politika, a demokratikus folyamatok, a közigazgatás, az igazságszolgáltatás, a közbiztonság, az egészségügy, a környezetvédelem, a fogyasztói biztonság, továbbá a jelentős gazdasági, pénzügyi, tudományos és kulturális fejlemények ide sorolhatók. A közérdek időben és társadalmi környezetenként változhat, ezért a felsorolás nyitott.

Egy települési döntés MI-vel készített összefoglalója, egy betegség és életmód kapcsolatát tárgyaló cikk, befektetői vállalati jelentés vagy meteorológiai riasztás címkézendő lehet. Egy fantasyregény, egy egészségügyi vagy fenntarthatósági állítást nem tartalmazó reklámszöveg, egyetlen chatbotfelhasználó számára készített hírösszefoglaló vagy egy ügyfélnek adott zárt tanácsadói anyag rendszerint nem tartozik ebbe a körbe. A megjelölésnek az olvasó számára közvetlenül észlelhetőnek kell lennie, külön technikai ellenőrzés nélkül (50. cikk (4) és (5) bekezdés).

A címkézés alóli kivételhez két feltételnek egyszerre kell teljesülnie: a szövegnek valódi emberi felülvizsgálaton vagy szerkesztői ellenőrzésen kell átesnie, és egy természetes vagy jogi személynek szerkesztői felelősséget kell vállalnia érte (50. cikk (4) bekezdés). A felülvizsgálat a tartalom érdemi, megfelelő szakértelemmel végzett vizsgálatát jelenti, amelynek minimuma a tényellenőrzés. A szerkesztői ellenőrzést végző személynek vagy testületnek tényleges hatáskörrel kell rendelkeznie a szöveg elfogadására, módosítására vagy elutasítására.

Egy automatikus ellenőrzés, puszta helyesírási javítás, általános szerkesztőségi szabályzat vagy felületes jóváhagyás kevés. Ha a jóváhagyás után az MI ismét érdemben módosítja vagy kiegészíti a szöveget, a kivétel elvész. Az iránymutatás megfelelő emberi kontrollként említi többek között a szerkesztő által ellenőrzött újságcikket, a belső szakmai bírálaton átesett tudományos blogbejegyzést, a köztisztviselő által jóváhagyott biztonsági figyelmeztetést és az ember által ellenőrzött fordítást. A szerkesztői felelősséget viselő személynek vagy szervezetnek azonosíthatónak kell lennie, például az impresszumban vagy a honlap jogi tájékoztatójában.

Az érzelemfelismerő és biometrikus kategorizáló rendszerek alkalmazóinak minden érintettet tájékoztatniuk kell arról, hogy ilyen rendszer működésének vannak kitéve, akár valós időben, akár utólagos elemzés során (50. cikk (3) bekezdés). Az érzelemfelismerő rendszer biometrikus adatok alapján azonosítja vagy következteti ki az ember érzelmeit vagy szándékait; a biometrikus kategorizálás pedig biometrikus jellemzők alapján rendel személyeket meghatározott csoportokhoz, például életkor vagy nem szerint (3. cikk 39. és 40. pont).

A közlés történhet írásban, szóban, szabványos ikonnal vagy ezek kombinációjával, a helyszínhez és a közönséghez igazítva. Egy üzletben vagy kiállítótérben jól látható bejárati tájékoztatás, egy online játék indításakor megjelenő értesítés vagy egy hangos közlés egyaránt alkalmas lehet. A tájékoztatás ténye nem legalizálja a rendszer használatát: az adatvédelmi követelmények, a magas kockázatú rendszerek szabályai és az MI rendelet tiltott gyakorlatai továbbra is érvényesek, különös tekintettel a munkahelyi és oktatási érzelemfelismerésre (5. cikk (1) bekezdés f) pont; 50. cikk (6) bekezdés).

Megfelelés, ellenőrzés és a 2026-os határidők

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak átláthatóságáról szóló gyakorlati kódex önkéntes megfelelési út (50. cikk (7) bekezdés). A Bizottság által megfelelőnek értékelt kódex az egész Unióban használható, és kiszámítható keretet ad a gépi jelölésre, a tartalmak közlésére és a tájékoztatás módjára vonatkozó kötelezettségek teljesítéséhez (50. cikk (2), (4) és (5) bekezdés). A csatlakozás nem helyettesíti az MI rendeletet és az iránymutatást, továbbá nem jelent megdönthetetlen bizonyítékot a megfelelésre. A hatósági ellenőrzés ugyanakkor elsősorban arra összpontosulhat, hogy az aláíró valóban végrehajtotta-e a vállalt intézkedéseket.

A kódexhez nem csatlakozó szervezetek más, egyenértékűen megfelelő megoldásokkal is igazolhatják a megfelelést. A hatóságok tőlük részletesebb magyarázatot, technikai dokumentációt és akár a kódexhez viszonyított hiányelemzést kérhetnek. A szolgáltatóknak igazolniuk kell a jelölési és felismerési technikák hatékonyságát, interoperabilitását, robusztusságát és megbízhatóságát, az alkalmazóknak pedig a deepfake-ekhez és közérdekű szövegekhez kapcsolódó címkézési gyakorlatukat (50. cikk (2) és (4) bekezdés). A kódex rendelkezéseinek végrehajtása a bírság összegének meghatározásakor enyhítő körülményként is figyelembe vehető.

Az ellenőrzésben a tagállami piacfelügyeleti hatóságok, az illetékességi körében eljáró MI-hivatal, valamint az uniós intézmények esetében az európai adatvédelmi biztos vesz részt (70. cikk (1) bekezdés; 74. cikk (9) bekezdés; 75. cikk (1) bekezdés). Az 50. cikk megsértése legfeljebb 15 millió eurós, vállalkozás esetében az előző pénzügyi év teljes világpiaci éves árbevételének legfeljebb három százalékát elérő bírsággal járhat, a kettő közül a magasabb összeg alkalmazható (99. cikk (4) bekezdés g) pont). A kis- és középvállalkozásoknál a felső határok közül az alacsonyabbat kell figyelembe venni (99. cikk (6) bekezdés). A hatóságnak a jogsértés jellegét, súlyát, időtartamát, szándékos vagy gondatlan voltát, következményeit és a szervezet együttműködését is mérlegelnie kell (99. cikk (7) bekezdés).

A főszabály szerint az 50. cikk 2026. augusztus 2-tól alkalmazandó (113. cikk). A korábban forgalomba hozott generatív rendszerek szűk átmeneti szabályt kapnak: kizárólag a géppel olvasható jelölés és észlelhetőség tekintetében 2026. december 2-ig kell megfelelniük. Egy egyszerre interaktív és generatív rendszer interakciós tájékoztatásának már augusztus 2-án működnie kell (50. cikk (1) bekezdés; 113. cikk). A 2026. augusztus 2. előtt létrehozott vagy módosított kimeneteket és deepfake-eket nem kell visszamenőlegesen megjelölni.

A gyakorlati felkészülés így három párhuzamos feladatot kíván. A szervezeteknek először tisztázniuk kell, mely helyzetekben minősülnek szolgáltatónak, alkalmazónak vagy mindkettőnek. Ezzel együtt ki kell alakítaniuk a géppel olvasható jelölések és a hozzájuk kapcsolódó felismerési eszközök technikai infrastruktúráját. Végül olyan felhasználói tájékoztatást kell beépíteniük a szolgáltatásokba és tartalmakba, amely a gyakorlatban is látható, érthető, hozzáférhető és az adott közönséghez igazodik. Az új szabályozás központi követelménye, hogy az MI jelenléte a felhasználó számára felismerhető legyen akkor is, amikor a technológia már szinte tökéletesen képes utánozni az emberi kommunikációt és az autentikusnak tűnő tartalmakat.

A 2026. július 31-én kiadott bizottsági sajtóközlemény a felhívta a figyelmet végrehajtás megkezdődésének tényére. 2026. augusztus 2-tól az Európai Bizottság MI-hivatala a nemzeti hatóságokkal együtt ellenőrzi az MI-rendelet alkalmazását, ekkor alkalmazandóvá válnak az 50. cikk átláthatósági előírásai. A csevegőrobotoknak és más interaktív rendszereknek közölniük kell, hogy a felhasználó mesterséges intelligenciával lép kapcsolatba. A deepfake képek, videók és hangfelvételek látható vagy hallható címkét igényelnek, az MI által létrehozott vagy érdemben módosított tartalmakat pedig géppel olvasható eredetjelzéssel kell ellátni.

A Bizottság szerint e követelmények a megtévesztés és a manipuláció mérséklését, valamint a tudatos felhasználói döntéseket szolgálják, a vállalkozások számára pedig ellenőrizhető megfelelési utat teremtenek. Ennek egyik eszköze az MI által generált tartalmak átláthatóságáról szóló gyakorlati kódex, amelynek első aláírói listáján több mint 180 szervezet szerepel. Augusztus 2. így az előírások gyakorlati számonkérhetőségének kezdőpontja: a szervezeteknek működő, dokumentálható és a felhasználó számára közvetlenül érzékelhető megoldásokkal kell igazolniuk az átláthatóságot.