Rendszeres olvasók

2026. október 26., hétfő

Kreatív Európa 2027-ben – kultúra, mesterséges intelligencia és az európai szakpolitika új irányai

A Kreatív Európa program 2027-ben 402 millió eurós keretből gazdálkodhat, miközben szakpolitikai szerepe is tovább bővül. A jelenlegi pénzügyi keret utolsó évében folytatódik a kulturális együttműködés, az audiovizuális alkotás és a független média támogatása, s a mesterséges intelligencia használata előtt is új lehetőségek nyílnak. Az elfogadott Kulturális iránytű és az Unió demokratikus és digitális célkitűzései nyomán egyre fontosabb kérdéssé válik, hogyan szolgálhatja az innováció a kulturális sokszínűséget, a szakmai önállóságot és a szélesebb körű hozzáférést. A 2027-es év egyúttal átmenetet is jelent: a már működő partnerségek ekkor készülhetnek fel az Unió következő finanszírozási ciklusára.

A 2026–2027-es időszakban a finanszírozás, a kulturális jogok és a technológiai változás kérdései a korábbinál szorosabban kapcsolódnak össze. A 2027-re bejelentett intézkedések, a Kulturális iránytű és a három uniós intézmény közös nyilatkozata egyaránt azt jelzik, hogy az európai támogatások egyre közvetlenebbül szolgálják a demokrácia ellenálló képességét, a felelős innovációt és a kulturális munka mindennapi feltételeinek javítását.

Az európai kulturális célok új keretrendszere

2026-ra a kultúrpolitikát alakító európai kihívások már egyre szorosabban fonódnak össze: az ágazatban sokan bizonytalan foglalkoztatási körülmények között dolgoznak, a kulturális részvétel lehetőségei egyenlőtlenek, miközben a geopolitikai bizonytalanság, a digitális platformok befolyása és a generatív MI gyors terjedése is érezteti a hatását. A 2025. november 12-én bemutatott Európai kulturális iránytű (Culture Compass for Europe) e kihívásokat közös stratégiai keretbe foglalja. A kultúrát önmagában is értéket képviselő közjóként kezeli, és összekapcsolja a versenyképességgel, a társadalmi kohézióval, az egészséggel, a területi fejlődéssel és a nemzetközi kapcsolatokkal.

Az iránytű egységben kezeli a kulturális jogokat, a szakemberek támogatását, a versenyképességet és a nemzetközi partnerségeket. Ebből a technológia használatára nézve is világos következtetés adódik: egy MI-alkalmazás jelentőségét az határozza meg, hogy mivel járul hozzá az alkotáshoz, a sokszínűséghez, a hozzáféréshez és az ágazatban dolgozók szakmai lehetőségeihez.

Ezt az irányt erősíti az „Európa a kultúráért – Kultúra Európáért” című közös nyilatkozat, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 2026 júniusában írt alá. Tizenkét alapelve között szerepel a művészi szabadság, a méltányos munkafeltételek, az örökségvédelem és a felelős MI-használat. A nyilatkozat politikai iránymutatást ad; egy-egy projekt támogatásáról továbbra is a program szabályai és az adott pályázati felhívás feltételei alapján döntenek.

A Kulturális iránytű konkrét ütemtervet is tartalmaz. 2027 első negyedévére kulturális MI-stratégia, a másodikra uniós művészeti charta, a harmadikra pedig a kultúra helyzetéről szóló jelentés és kulturális adatközpont szerepel a tervekben. Ha ezek az ütemezés szerint megvalósulnak, a fejlesztési döntéseket megbízhatóbb adatok, a szakmai jogok erősebb érvényesítése és szélesebb párbeszéd alapozhatja meg. Egyelőre azonban tervezett intézkedésekről van szó, amelyeket ennek megfelelően érdemes kezelni.

A 2027-es program – folytatódó támogatások és új lehetőségek

A 2026. szeptemberi bejelentés szerint a Kreatív Európa 2027-ben 402 millió eurós kerettel működik tovább, és megtartja három ágát: a Kultúra, a MEDIA és a Szektorközi ágat. A zöld átállás, a digitális átalakulás, a befogadás, a nemek közötti egyenlőség és a nemzetközi kapcsolatok változatlanul a prioritások között szerepelnek. A pályázóknak azt is be kell mutatniuk, hogyan kapcsolódnak ezek világos kulturális célokhoz, és milyen európai hozzáadott értéket teremtenek.

A Kultúra ágon belül az európai együttműködési projektekre 61 millió eurót jelentettek be. A felhívást 2027 első negyedévére tervezik, kis, közepes és nagy léptékű projektek számára. Az európai irodalmi művek terjesztését támogató pályázat már korábban, 2026 őszén megjelenik. A 2027-es lehetőségekre készülő szervezeteknek tehát már az előző évben meg kell kezdeniük a felkészülést. Továbbra is támogatást kapnak a hálózatok, a platformok, a páneurópai kulturális szervezetek, a már működő díjak és a Culture Moves Europe mobilitási program.

A Kultúra ág új intézkedésekkel is bővül. Ezek között szerepel a programhoz társult, az uniós bővítési és szomszédságpolitikában érintett országok támogatása, egy előadó-művészeti díj, valamint az Egészségügyi Világszervezettel való együttműködés a kultúra és a jóllét kapcsolatával foglalkozó iránymutatások kidolgozásában. Ez utóbbi területen 2027-ben még előkészítő munka folyik, az iránytű ugyanis az iránymutatások elkészültével 2028-ra számol. A kulturális adatgyűjtés szintén támogatásban részesül.

A MEDIA továbbra is támogatja a közös fejlesztést, a több alkotást összefogó projektcsomagok és kisebb projektcsomagok fejlesztését, a televíziós és online tartalmakat, a videójátékokat, valamint az immerzív, a nézőt vagy felhasználót virtuális környezetbe bevonó alkotásokat. Központi szerepet kap a forgalmazás, a nemzetközi értékesítési ügynökök munkája, az innovatív eszközök és üzleti modellek, továbbá a tehetséggondozás. A mozihálózatok, a fesztiválok és a Films on the Move azt segítik, hogy az elkészült művek valóban eljussanak a közönséghez. Az InvestEU programmal együttműködő MediaInvest a támogatásokat befektetési lehetőségekkel egészíti ki: az egyes alkotások finanszírozása mellett a vállalkozások megerősítésére is szükség van.

Két új MEDIA-intézkedés azt is megmutatja, milyen közvetlenül jelennek meg a nemzetközi politikai szempontok a programban. Az egyik Észtország, Lettország, Litvánia és Ukrajna filmforgalmazását támogatja, az orosz forgalmazóktól való függés csökkentése érdekében. A másik az Európa és Korea közötti audiovizuális koprodukciót erősíti. A piacfejlesztés, a kulturális csere és a geopolitikai ellenálló képesség szempontjai így egyre szorosabban összekapcsolódnak.

A Szektorközi ág a Kreatív Innovációs Labort (Creative Innovation Lab), az újságírói partnerségeket (Journalism Partnerships), a médiaműveltséget, a médiaszabadságot védő gyorsreagálási mechanizmust (Media Freedom Rapid Response) és a médiapluralizmus figyelőrendszerét (Media Pluralism Monitor) finanszírozza. Az európai demokráciapajzshoz való kapcsolódás e támogatásokat a demokratikus nyilvánosság és a közéleti vita minőségének szolgálatába állítja. A Bizottság áttekintése ugyanakkor az egész programra nézve egyelőre az irányokat jelöli ki. A jogosultsági szabályok, a támogatási összegek felső határai és a határidők a részletes munkaprogram és a pályázati felhívások megjelenésével válnak ismertté.

Hol és milyen feltételekkel kap szerepet a mesterséges intelligencia

Az MI számára a legvilágosabban körvonalazott új lehetőséget a Music Moves Europe kínálja. A 2027-re bejelentett felhívás a technológiai innovációról szól, és kifejezetten kiterjed a zenei ágazatban használható digitális és MI-eszközök tervezésére és alkalmazásának elterjesztésére. Ezzel egy jól meghatározott ágazatban nyílik lehetőség az MI használatára. A projektek foglalkozhatnak például a zenei tartalmak több nyelven történő felfedezhetőségével, a közönség bevonásával, a zenei élmények akadálymentes hozzáférhetőségével vagy a repertoárra vonatkozó információk jobb kezelésével. Ezek lehetséges projektirányok; azt, hogy közülük mi támogatható, a megjelenő felhívás határozza majd meg.

A felfedezhetőség különösen fontos az európaihoz hasonló, nyelvileg és kulturálisan tagolt piacon. Az ajánló- és keresőrendszerek jelentősen befolyásolják, hogy mely művek jutnak el a hallgatókhoz, az olvasókhoz és a nézőkhöz. Az MI segíthet abban, hogy a közönség kisebb repertoárokat és kevésbé elterjedt nyelveken készült alkotásokat is megismerjen. Egy rosszul kialakított rendszer ugyanakkor az ellenkező hatást is kiválthatja: tovább erősítheti a már népszerű tartalmak helyzetét, szűkítheti a választékot, és újratermelheti a tanítóadatokban meglévő torzításokat. A kulturális szempontokat érdemben figyelembe vevő projektnek ezért azt is vizsgálnia kell, kinek az alkotásai válnak láthatóbbá, milyen nyelveken és mely közönség számára.

A Kreatív Innovációs Labor azoknak a technológiáknak kínál keretet, amelyeket több kulturális és kreatív ágazat is használhat. A többnyelvű metaadatok kezelése, a jogokra vonatkozó információk hozzáférhetősége és a közönség elérése olyan közös feladat, amelyen különböző ágazatok partnerei együtt dolgozhatnak. A 2027-re vonatkozó bejelentés megerősíti a felhívás újbóli meghirdetését. A pályázati dokumentációból derül majd ki, hogy kik és milyen partnerségben jelentkezhetnek.

A MEDIA keretében az innovatív eszközök, az üzleti modellek, a készségek, a játékok és az immerzív tartalmak teremtenek kapcsolódási pontokat az MI-hez. Az iránytű és az MI alkalmazására vonatkozó stratégia (Apply AI Strategy) egyaránt nevesíti a virtuális produkciót és az interaktív médiát. További lehetőséget jelenthet az emberi felügyelettel végzett feliratozás és az akadálymentesítési szolgáltatások fejlesztése, amennyiben ezek illeszkednek az adott intézkedés céljaihoz és feltételeihez.

A múzeumok, könyvtárak és levéltárak közfeladataik felől közelíthetnek ugyanezekhez a célokhoz. Az MI-vel támogatott szövegátírás, a többnyelvű keresés és a metaadatok bővítése könnyebben hozzáférhetővé teheti a gyűjteményeket. Az örökségi emlékek rekonstrukciója és a digitális ikrek az értelmezést és a megőrzést segíthetik. Mindez azonban megbízható forrásinformációt és szakértői ellenőrzést igényel, valamint annak világos megkülönböztetését, hogy mi támaszkodik dokumentált adatokra, és mit hozott létre az MI. Egy rekonstrukció akkor is lehet téves, ha meggyőzőnek látszik. Az automatizált leírás során pedig a kulturális összefüggéseket és a gyűjteményekben örökölt torzításokat is figyelembe kell venni.

A közös nyilatkozat támpontot ad e döntésekhez. Az MI-re vonatkozó alapelve az innovációt az emberi alkotóképességgel, a kulturális és nyelvi sokszínűséggel, az akadálymentes hozzáféréssel, a szellemi tulajdonnal és a méltányos díjazással kapcsolja össze. Elvárásként fogalmazza meg a generált tartalmak átláthatóságát, a foglalkoztatási hatások figyelembevételét és a digitális készségek támogatását. A pályázók számára mindebből az következik, hogy egy meggyőző projektnek be kell mutatnia, hogyan vesznek részt az alkotók a döntésekben, miként kezelik a jogokat, és hogyan érvényesül a szakmai mérlegelés a munkafolyamat minden szakaszában.

A Kulturális iránytű a kulturális MI-szakpolitikát az MI-rendelethez és a szerzői jogi szabályokhoz kapcsolja, beleértve a tanítóadatokra, valamint a szöveg- és adatbányászatra vonatkozó rendelkezéseket. A jogkezelést, az eredet nyomon követhetőségét és az átláthatóságot ezért már a projekt indulásakor be kell építeni a tervezésbe. Az eredmények ellenőrzéséhez és a munkatársak képzéséhez egyaránt erőforrásokra van szükség. Ezek a szempontok a szakpolitika irányából következnek; a konkrét követelményeket az egyes felhívások rögzítik majd.

A Kreatív Európa helye az uniós finanszírozási rendszerben

A Kreatív Európa a Horizont Európa, a Digitális Európa, az Erasmus+ és az InvestEU mellett működik, más uniós eszközökkel együtt. Mindegyiknek megvan a maga feladata és jogosultsági feltételrendszere. A konzorciumnak ezért tisztáznia kell, hogy elsődlegesen kulturális együttműködésre, kutatásra, digitális megoldások bevezetésére, oktatásra vagy üzleti beruházásra készül. A programok szakpolitikai céljai részben közösek lehetnek, ettől azonban a finanszírozási lehetőségek még nem válnak egymással felcserélhetővé.

A Horizont Európa elsősorban a kutatás, a kísérleti módszerek és a kulturális örökség ellenálló képességének erősítése számára kínál megfelelő keretet. A közös európai kulturális örökségi adattér, az Europeana és az európai kulturális örökségi együttműködési felhő egymáshoz kapcsolódó lehetőségeket teremtenek a kulturális adatok jobb hozzáférhetőségéhez, újrafelhasználásához és a szakmai együttműködéshez. Az MI szempontjából azért fontosak, mert minden alkalmazás működése függ a felhasznált anyagok minőségétől, kontextusától és elérhetőségétől. Az MI bevezetését mérlegelő szervezeteknek ezért saját gyűjteményeiket, metaadataikat és felhasználási engedélyeiket ugyanolyan gondosan kell áttekinteniük, mint az eszközök képességeit.

A tervezett uniós kulturális adatközpont ettől eltérő feladatot lát el. A szakpolitikai döntéshozatalhoz biztosít majd információkat és elemzéseket, és a kultúra helyzetéről szóló jelentés megalapozásával segíthet pontosabb képet alkotni a kulturális részvételről, a szakmai munkafeltételekről és a közberuházásokról. Szerepét ezért érdemes világosan elkülöníteni a digitális kulturális szolgáltatásokban használt örökségi adatforrásokétól.

További kapcsolódási pontot jelentenek a készségek. Az iránytű a digitális műveltséget a készségek uniójához (Union of Skills) kapcsolja, és gyakorlati MI-képzéssel, valamint több szakterületet összekötő fejlesztéssel számol. Az Erasmus+ oktatási keretet biztosít, a MEDIA pedig a tehetségek fejlődését támogatja. Különösen a kisebb szervezetek számára fontos, hogy képesek legyenek felmérni a rendszerek működését és ellenőrizni az általuk előállított eredményeket. Ehhez képzésre és reálisan tervezett működési költségvetésre van szükségük.

Az új európai Bauhaus a kultúrát, a tervezést, a befogadást és a környezeti fenntarthatóságot kapcsolja össze, míg a kohéziós eszközök a kulturális infrastruktúra és a regionális fejlődés finanszírozásában kapnak szerepet. A digitális projekteket is e célok mentén érdemes mérlegelni: milyen helyi szükségletre adnak választ, mekkora környezeti terheléssel járnak, és ki gondoskodik hosszú távon a fenntartásukról.

A 2027-es év végül előkészíti a 2028–2034-es időszakra javasolt AgoraEU programot is, amely a kultúrát, a médiát, az értékeket és a jogokat foglalná közös, átfogóbb keretbe. Végleges formája még nyitott, ezért külön kell kezelni a 2027-re már megerősített lehetőségektől. A szervezetek olyan partnerségek és képességek kiépítésével készülhetnek fel, amelyek egyetlen finanszírozási cikluson túl is fennmaradnak, miközben pályázataikat a ténylegesen elérhető felhívásokhoz igazítják.

Túl 2027-en - az utolsó programév jelentősége

A Kreatív Európa a jelenlegi ciklus utolsó évében már bevált együttműködési formákat visz tovább egy változó szakpolitikai környezetben. A lehetőségek a kulturális cserétől és az audiovizuális alkotástól a zenei technológiákon és a közös innováción át a demokrácia ellenálló képességének erősítéséig terjednek. Az MI ott teremt értéket, ahol szélesíti a hozzáférést, támogatja a szakembereket, és segíti, hogy Európa sokszínű alkotásai megtalálják közönségüket. Ehhez készségek, megbízható adatok, átlátható gyakorlatok és az alkotói jogok tisztelete szükséges. A 2027-re való felkészülés legfontosabb alapja ezért a világos kulturális cél, a megfelelő partnerség és a technológia lehetőségeinek reális megítélése. Miközben Európa a következő finanszírozási keretét készíti elő, hosszabb távon az mutatja majd meg az eredményességet, hogy a kulturális szervezetek és közösségek mennyire képesek maguk alakítani digitális jövőjüket.

Illusztrációk: ChatGPT Pro

Kézirat lezárva: 2026. október 26.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kreatív Európa 2027-ben – kultúra, mesterséges intelligencia és az európai szakpolitika új irányai

A Kreatív Európa program 2027-ben 402 millió eurós keretből gazdálkodhat, miközben szakpolitikai szerepe is tovább bővül. A jelenlegi pénzüg...