Blogindító gondolatok

 

Több, mint egy éve használom napi szinten a generatív mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeit, úgy egyetemi oktatóként, tantárgyaim kezelésében és fejlesztésében, mint kommunikációs vezetőként, a kari marketingben, on-line sajtóban és tájékoztatásban. Tudományos szempontból is felkeltette érdeklődésemet, szerves folytatásaként annak, amin már több, mint negyedszázada dolgozom. Az új technológiák, az Internet, az információs társadalom kérdéseinek kutatását 1998-ban kezdtem meg, 2002-től Sárközy Tamás tanszékén, a BME Gazdaságtudományi Karán, majd 2017-től az ELTE GTK-n folytattam. 2003-2010 között a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadójaként dolgoztam az elektronikus kormányzat bevezetésén, az Informatikai Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium szakértőjeként pedig más IKT-érintettségű területeken. Részt vettem akadémai kutatásokban, szakmai pályám során több könyvet, nagy számú tanulmányt publikáltam.

Meggyőződésem, hogy a mostani változások csak az Internet a kilencvenes évek végén való megjelenésének hatásaihoz mérhetők, csak sokkal gyorsabban zajlanak. Hogy mennyire nem lesz semmi már ugyanúgy, ahogy eddig, az is bizonyítja, hogy ebben az egy évben az MI által kínált lehetőségek hatalmas mértékben változtak meg, teljesedtek ki, váltak okosabbá és funkciókban gazdagabbá. Új szolgáltatások, beépülő MI alkalmazások napi szinten jelennek meg, s ezzel nagy távlatokat nyitnak különböző specializációs és funkcionális területeken, a régiek pedig újabb, teljesebb verziókkal lépnek elő. Az MI az élet minden területén alkalmazható, így a felsőoktatásban is - bevezetése megkerülhetetlen feladat, ugyanakkor azonban sajátos kérdéseket is felvet, és egy új szemlélet, új munkakultúra elfogadását teszi szükségessé. Ennek része a hibrid, humán-MI együttműködés, melynek keretében a blog elemzései és más írásai is készülnek.

A felsőoktatás intézményei, az egyetemek és karok önmagában is rengeteget tudnak profitálni az MI lehetőségeiből, ahogy az egyetemi oktatók, kutatók, munkatársak is. Minden olyan munkafolyamatot segíteni tud, ahol adatokkal, szövegekkel, vizuális elemekkel dolgozunk, mert az emberi erőfeszítéseket – ellenőrzött körülmények között – részben kiválthatóvá teszik, de szinte minden esetben támogatni tudják, új alkotói közösséget, élő munkakapcsolatot teremtve a humán és az emberi tényező között. Ha az egyetemek a hallgatók jövőre való felkészítését, mint legalapvetőbb feladatukat komolyan veszik, nem kerülhetik el az MI lehetőségeinek az oktatásba és a tantervekbe való bevezetését, ahogy azt sem, hogy ezek a lehetőségek az egyes tárgyakba is szervesen beépüljenek.

Ez viszont nem képzelhető el az oktatók tudatosan megtervezett felkészítése és az MI eszköztárának használatba vétele nélkül. Ennek jegyében készítettem el az első hazai felsőoktatási kézikönyvet a ChatGPT egyetemi felhasználásának lehetőségeiről, és kezdtem meg kísérleti jelleggel tárgyaim (elsőként az újságírással és a műfajismerettel foglalkozó Sajtóismeret) MI-szempontú modernizációját, illetőleg egy új tárgy, A mesterséges intelligencia üzleti alkalmazásai kidolgozását. Ezzel párhuzamosan vizsgálom a bevezetés rendszerszintű kérdéseit, és ennek részeként a szabályozás lehetőségeit is. Ebben nem csak az MI-re vonatkozó, mára már egyre örvendetesebben gyarapodó nemzetközi szakirodalom van segítségemre, de a külföldi egyetemek gyakorlatának feltérképezése, elemzése is.

Elsősorban a német, osztrák és svájci eredményekre fordítottam figyelmet, ahol a fejlesztések már 2020 körül elkezdődtek, és 2022 novembere után drasztikus gyorsasággal teljesedtek ki. Ez a hozzánk közeli oktatási kultúra jó fogódzókat adhat hazai problémáink azonosításához, és jó példákat azok megoldásához. Minden, amit itt leírok, személyes véleményemet tükrözi, amit legjobb tudásom és a szakmailag elvárható legalaposabb tudományos kutatások alapján alakítottam ki, sokszor az itt idézett forrásokra támaszkodva.

Az ezzel kapcsolatos kutatások során merült fel egy olyan tudásbázis létrehozásának szükségessége, amely a kutatás során figyelembe vett és kiemelkedően hasznosnak bizonyult dokumentumokra, szakmai anyagokra, legjobb gyakorlatokra hívná fel a téma iránt érdeklődők figyelmét. Ezek olyan, külső forrásból származó, nyilvánosan hozzáférhető anyagok, melyek vagy átfogóan kezelik az MI egyetemi, főiskolai bevezetésének és alkalmazásának kérdésköreit, vagy annak egy-egy területére (pl. az MI a tudományos/publikációs tevékenységben, a didaktikában vagy az egyetemi oktatásban) koncentrálnak. A blog ezt azzal szeretné támogatni, hogy alkalmanként egy-egy jó gyakorlatra, tanulmányra vagy könyvre felhívja a figyelmet, abban bízva, hogy ez esetleg a szélesebb szakmai közönség számára is haszonnal járhat.

dr. Verebics János, PhD